franciaország 8 - Dívány

Megdöbbentek a festői francia kisváros, Poitiers rendőrei, amikor 1901 májusában, egy névtelen feljelentésre reagálva átvizsgálták a köztiszteletben álló Madame Monnier kúriáját, és az emeleti szobában megtalálták az előkelő asszony régóta eltűnt lányát: Blanche Monnier-t édesanyja akkor már negyedszázada tartotta fogságban egy ágyhoz láncolva, mert akaratával dacolva rangon alul kívánt házasodni.

Gilles de Rais művelt bretagne-i nemes, kiváló katona és Szent Johanna egyik legmegbízhatóbb harcostársa volt, aki hősiesen szolgálta Franciaországot a százéves háborúban – „szabadidejében” pedig a történelem egyik legvéresebb sorozatgyilkosaként legalább 150 gyereket mészárolt le döbbenetes kegyetlenséggel. Sokak szerint a pedofil és nekrofil hajlamokkal megvert, sátánista lovag személye ihlette a népmesebeli feleséggyilkos, Kékszakáll alakját.

XIV. Lajos, a Napkirály 72 évig ült Franciaország trónján, hosszú és sikeres regnálása nemcsak a pompáról, a gazdaság és a kultúra fellendüléséről szólt, de rengeteg botrányt és pletykát is szült a versailles-i palota falai között – a gyerekként trónra lépett, később közismert nőfalónak számító uralkodó első szexuális élménye is a színesebb történetek közé tartozik.

Az országok közötti konfliktusokat gyakran jelentős geopolitikai okok vagy etnikai feszültségek szülik, olykor azonban jóval banálisabb indokból is képesek háborúba lépni egymással nemzetek.

Nem Bill Clinton az első államférfi, aki az irodájában részesült orális szexben – francia kollégája, Félix Faure egy évszázaddal megelőzte az amerikai elnököt, azonban szó szerint végzetesnek bizonyult számára az aktus.

A párizsi Eiffel-torony Európa egyik leghíresebb épülete – de vajon miért építettek titkos föld alatti bunkert a francia főváros jelképének is tartott műemlék alá?

A középkorban nemcsak emberek, de olykor állatok is bíróság elé álltak. Hogy végződött egy gyilkossággal vádolt anyamalac és kicsinyeinek pere a 15. századi Franciaországban?

Egy évszázadig tartott, mégsem követelt egyetlen áldozatot sem a háború, melyet egy háromszáz lelket számláló dél-spanyolországi falu viselt Franciaország ellen. A konfliktus oka a spanyol királyt ért sértés volt, amit a helyiek nem tűrhettek szó nélkül.

Mindenki ismeri A szépség és a szörnyeteg klasszikus meséjét, azt azonban kevesen tudják, hogy a szörnyeteggé változtatott herceg alakját valódi személy, egy 16. században élt, ritka genetikai betegségben szenvedő férfi ihlette.

Az élet rövid, de ugyanolyan szép is, mondják a franciák, akik könnyed gondtalansággal merülnek el a mindennapok nyújtotta élvezetekben. De vajon hogy csinálják?

Egy tizenkilenc éves parasztlány, akit máglyán égettek meg boszorkányság vádjával, a franciák legnagyobb nemzeti hősévé vált.

Szorongásai és más lelki bajai vezethettek a világtörténelem egyik legnagyobb hódítójának sikereihez, de végső soron bukásához is.