Egy jövőkutató művész egy számítógépes genetikussal közösen megrajzolta, hogyan fog kinézni a jövő embere. Több ezer éves fosszíliák, majd újkori leletek után az irány egyértelmű: egyre inkább babaarcúak leszünk.
A hírességek élete soha nem csupa csillogás, még akkor sem, ha kívülről úgy tűnik. De vajon miért van szükségünk arra, hogy számunkra valójában vadidegen emberek magánéletének részleteit ismerjük? Miért szeretünk ítélkezni egy-egy sztár vagy celeb viselt dolgai fölött? Honnan indult és hová vezet ez a jelenség? Podcastsorozatunk első témája a hírnév, annak napos és árnyékos oldala.
A WHO tájékoztatta arról a nagyvilágot, hogy először mutattak ki a madárinfluenza H5N2 törzsével történő megfertőződést embernél. A mexikói férfi nem élte túl a betegséget.
Összesen 2400 ember szerepel a magyar rendőrség keresési listáján jelenleg. Utánajártunk, vajon mit tehet az, aki egy eltűnt embert keres, miben tud segíteni neki a rendőrség, és milyen egyéb lehetőségekkel élhet, hogy megtalálja.
Megváltozott a medvék viselkedése, gyakrabban vállalják, hogy szembeszegüljenek az emberrel: a támadások gyakoriságának növekedése miatt a szlovák vadászok ritkítanák az állományt.
Alapesetben a tested és a lelked is jobban lesz, ha több pihenőt adsz az emésztőrendszerednek. Vannak azonban ellenjavallatok is.
Nem jön ki az óvszer, a lány mást gondol, összeesik a sütemény, a főnök dicséret helyett kirúg - ilyen hétköznapi esetek történnek Pistivel, az átlagsráccal, Dombóvári István humorista első regényében.
Sok lánynak van olyan korszaka valahol a kislánykor és a 30-on túli felnőttség között, amikor ő szeretne lenni "a menő csaj". A legkúlabb, legunottabb arcú, leglazább ember, akit nem zavar mások véleménye.
Egy félnapos program, ahol profi sminkes, fodrász és sztájliszt csinál belőlem hollywoodi dívát? Naná, hogy megyek!
A mosoly semmibe sem kerül, mégis nagyon ritka: ha az utcán jársz-kelsz, az emberek arca leginkább kifejezéstelen, ha nem éppen feszült. Spontán ötletként kezdődött, kísérletté vált, hogy egy hideg téli délutánon mindenkire mosolyogjak, az eredmény viszont nagyon meglepő volt.
Egy genetikai mutáció felelős az emberszabásúak farkának eltűnéséért – pedig néha milyen jól jönne, ha megmaradt volna!
Mindennap vele ébredünk és fekszünk, ám arról csak nagy ritkán gondolkodunk el, mit rejthet a testünk. Például tudod-e, hogy mennyi ér fut bennünk, és hogy milyen hosszú az emésztőrendszerünk? Ha nem, akkor mostantól tisztán láthatsz, ha pedig úgy érzed, te már mindent tudsz, akkor most tesztelheted, mégis hányadán állsz a biológiával!
