disszidálás - Dívány

Egy új élet kezdete a napfény alatt – egyre többen választják a nyugdíjas éveik helyszínéül valamelyik külföldi országot, ahol a tengerparti séták, a lassabb tempó és a megfizethetőbb életvitel várja őket. Bár a külföldi nyugdíjasok körében már régóta népszerű ez a trend, a magyar nyugdíjasok is egyre bátrabban lépnek, hogy új életet kezdjenek.

Sorozatunkban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának feljegyzései között szemezgetünk. Ezúttal mindkét történetnek olyan emberek a főszereplői, akik megpróbáltak kijutni a szocialista blokkból, és a vasfüggöny túloldalán új életet kezdeni.

1970. április 7-én reggel Zoboki Sándor, a Magyar Néphadsereg főhadnagya felszállt MIG–15-ös repülőgépével a taszári légibázisról, majd soha többé nem tért vissza Magyarországra. Annak ellenére határozott így, hogy pontosan tudta: katonaként tette dezertálásnak és hazaárulásnak minősül, amiért távollétében halálra fogják ítélni. Miért döntött e vakmerő terv mellett, kiket hagyott itthon, és hogyan alakult sorsa a későbbiekben?

A Német Demokratikus Köztársaság fővárosát, Kelet-Berlint és a Német Szövetségi Köztársasághoz tartozó Nyugat-Berlint elválasztó, ellenőrző pontokkal és védelmi zónákkal határolt betonfal 28 éven keresztül jelképezte Európa hidegháborús kettéosztottságát. A tűzparancs ellenére rengeteg NDK-polgár próbált a falon átjutva Nyugatra menekülni: az egyik leghíresebb, a fotótörténetbe is bevonult kísérlet egy fiatal határőr, Konrad Schumann nevéhez köthető, aki keresztülugrott a még épülő falon.

A hidegháború alatt sokan sokféleképp próbáltak a vasfüggöny mögül kiszabadulni és Nyugatra szökni: a disszidálás egyedi és vakmerő módját választotta Liliana Gaszinszkaja szovjet-ukrán pincérnő, aki egy szál piros bikiniben vetette ki magát egy hajóból az ausztrál partoknál, pár hónappal később pedig már pikáns fotósorozathoz állt modellt.

A berlini fal több mint negyedszázadon át jelképezte Európa kettéosztottságát, szögesdróttal, őrtornyokkal, betonfallal és sorompókkal akadályozva, hogy Kelet-Németország lakói nyugatra szökhessenek: sokan mégis megkíséreltek átjutni a falon, olykor a legkülönösebb módszerekkel, többek között tankkal, sárkányrepülővel és kötélpályán, két család pedig egy hihetetlenül invenciózus és vakmerő ötlettől vezérelve a bajor határ felett repült át saját maguk készítette hőlégballonnal.

A színház középiskolások és egyetemisták egyperces kisfilmjeit várja az utóbbi évek elvándorlási hullámáról.