Több felhasználó kapott az utóbbi napokban olyan értesítést vagy üzenetet, amelyben fiókjuk ellenőrzésére szólították föl őket arra hivatkozva, hogy a Facebook mesterséges intelligenciája szokatlan viselkedést észlelt.
Központi fűtés- és gázszerelőként dolgozott az a férfi, aki 13 embertől összesen mintegy 15 millió forintot csalt ki. A történetből érdemes levonni a megfelelő következtetéseket.
Az online vásárlás ma már szinte mindennapos, de a kényelem mögött komoly veszélyek leselkednek ránk. A Gazdasági Versenyhivatal arra hívja fel a figyelmet, hogy egyetlen apró jel hiánya is elárulhatja: csaló webáruházba tévedtünk.
Felszámolták a SlopAds elnevezésű kibercsalási műveletet, amelyben 224, a Google Play Áruházból is letölthető applikáció volt érintett. Az alkalmazásokat több mint 38 milliószor töltötték le.
Egy debreceni férfi összesen harminc ismerősét károsította meg: a leggyakrabban labdarúgó-mérkőzésekre kínált jegyet, ám utazási csomaggokkal is átverte áldozatait.
Új villanyszámláról küldenek értesítést csalók, akik „Beavatkozás szükséges: az utolsó számlából még mindig nem fizetett összeg!” tárgyú e-maillel próbálják becserkészni gyanútlan áldozataikat. Ha ilyet kapsz, ne fizess!
Már a MOL nevével is visszaélnek a csalók. Az olajtársaság közleményben figyelmeztet a módszerekre.
Ne dőlj be a hamis IKEA-nyereményjátéknak, mert az összes pénzedet leemelhetik a bankszámládról a csalók.
Az internet és a közösségi média térhódításával mintha megszaporodtak volna a „romantikus csalók”, akik gyanútlan áldozataiknak szerelmet színlelve lehazudják a csillagot is az égről, majd válogatott indokokkal csalják ki a pénzt tőlük, anyagilag és érzelmileg is kifosztva őket. A műfaj azonban egyáltalán nem új: száz évvel ezelőtt is hódított ez a csalási forma, legfeljebb nem amerikai katonaorvosnak, hanem tengerészkapitánynak vagy orvosnak adták ki magukat a mindenre elszánt házasságszédelgők.
Olvasónk egy eddig kevéssé ismert csalásra világított rá, amikor elmesélte: böngészője a szokott módon kérte egy oldal megnyitásakor arra, hogy igazolja, nem robot, hanem ember. Ha óvatlan lett volna, egy malware programot telepít önkéntelenül a gépre.
Egy kecskeméti férfi elhitette az ismerősivel, hogy olcsón ingatlanokhoz tudja őket juttatni, így hatalmas összegeket csalt ki tőlük.
Közeli családtagnak kiadva magukat, szülőket, nagyszülőket, idős embereket keresnek meg telefonon vagy üzenetben a csalók. Noha ez a visszaélési forma már nem újkeletű, az OTP Bank e-mailben figyelmezteti ügyfeleit a veszélyre.
