Mindenkinek érdemes megismernie annak a fóti férfinak a történetét, akit csalafinta módszerrel vertek át bűnözők. Összesen 21 millió forintot veszített, mire rájött: sosem kapja meg a beígért pénzt.
Az internetes csalások egyre kreatívabbak, érdemes résen lenni, mert már olyan nagy cégek nevét is felhasználják, mint a Szerencsejáték Zrt.
Több millió forintja bánta annak a cégnek, aki bedőlt a legújabb munkahelyi csalásnak.
Új trükköt vetettek be az internetes csalók: banki ügyintézőnek adják ki magukat, és a gyanútlan ügyfeleket rábírják, hogy adják meg az SMS-ben kapott biztonsági kódjukat. A rendőrség figyelmeztet: a bank soha nem kér ilyet telefonon, és aki mégis megadja, akár percek alatt elveszítheti a pénzét.
Egy újfajta csalás válik egyre népszerűbbé Európa-szerte. A módszer a szinte teljesen hitelesnek tűnő webshop másolatok által terjed, akár havi rendszerességgel veszítheted el a pénzed egy részét, ha rossz helyre kattintasz.
Tömegesen kiküldött e-mailekre figyelmeztet az OTP. Nem létező SZÉP-kártyás akcióval próbálják rávenni az ügyfeleket arra, hogy adják meg érzékeny pénzügyi adataikat.
Az új funkció az internetes csalások, és a közösségi médiában terjedő hamis profilok visszaszorításában hivatott segíteni.
Magát orvosnak kiadó férfi csalt ki egy nőtől pénzt. Hiszékenységéért az áldozat súlyos árat fizetett: összesen több mint egymillió forintot lopott tőle a bűnöző. Érdemes tanulni hibájából.
Hivatalos ügyfélszolgálati számról hívta áldozatát a csaló, aki az MNB munkatársának adta ki magát.
A rendőrség nevében vettek rá egy szekszárdi nőt a csalók, hogy 10 millió forintot utaljon át egy „biztonságos” számlára. Érdemes megismerni történetét, és azt, hogyan vették rá a bűnözők a pénz átutalására.
Egy netes eladás során verték át a nőt, akitől 8 millió forintot loptak el. Csak egy linkre kattintott.
Egészen elképesztő módszereket vetnek be a csalók, miközben pénzünkre utaznak: százezrek, de tízmilliók is bánhatják a naivitást.
