A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2026 januári felmérése szerint, amelyben 850 hazai cég vett részt, idén átlagosan 6,3%-os béremelés várható. Mivel a szakértők 4%-os inflációval számolnak az évre, ez a munkavállalók számára körülbelül 2%-os átlagos reálbér-növekedést jelenthet.
Egy friss kutatás szerint a hazai cégvezetők többsége a következő 12 hónapban fizetésemelést ad dolgozóinak. A várakozások alapján átlagosan 7 százalékkal nőhetnek a bérek.
A kis- és középvállalkozások (kkv) mintegy 65 százaléka a következő 12 hónapban fizetésemelést tervez – derül ki egy friss kutatásból.
Hatalmasak a kereseti különbségek Magyarország vármegyéiben. A KSH friss statisztikai adataikból kiderül, hol élnek azok, akik a legkevesebb fizetést kapják.
Nem hajlandóak elfogadni a minisztérium alacsonyabb béremelésre vonatkozó ajánlatát a rezidensek, így hatalmas munkabeszüntetés várható a brit egészségügyben.
Annyira kevés a kormánytisztviselők fizetése, hogy van, aki már megélni sem tud belőle. Az érintettek szerint csak a sztrájk hozhat változást.
Kifejezetten jól járnak azok a magyarok, akik Ausztriában dolgoznak. Az osztrák kormány ugyanis 2024-ről 2025-re 4 százalékos emelést hajt végre a béradó sávokban, ami azt jelenti, hogy nő a munkavállalók nettó fizetése.
Rekordközeli azoknak a fiataloknak az aránya, akik fizetésemelésre számítanak: a megkérdezettek 74 százaléka kalkulál így. Azoknak az aránya, akik bérük csökkenését várja, elenyésző egy kutatás szerint.
Jelentős béremelést várnak a bírók Magyarországon, mert az Európai Bírói Egyesület szerint csak így működhet jól az igazságszolgáltatás.
Kétezer forintnál is magasabb az átlagos órabér a szektorban. A statisztikai adatok alapján ez egy év alatt több mint 15 százalékos bérnövekedést jelent a fizikai munkások számára.
Egy novemberben életbe lépő alapelvnek egyelőre nem felel meg hazánk, a béremelés így elkerülhetetlen lesz.
Sokakat foglalkoztat, hogy hogyan alakul a bérünk 2024-ben – itt az első kalkuláció.
