Bartók Béla nemcsak a zeneszerzés, de a szociográfia területén is maradandót alkotott a 20. század legzivatarosabb évtizedeiben. Bár ő maga élete jelentős részét világvárosokban élte, a budapestiek és a vidéki nagyurak iránt is hallatlan ellenszenvvel viseltetett, ennek pedig meglehetősen egyszerű oka volt.
Ismét felbukkant egy sokat érő, hibás magyar bankjegy. A régi ezer forintosért a több százszorosát is kifizetheti valaki.
1946. augusztus 1-jén a forint felváltotta addigi fizetőeszközünket, a pengőt. Először csak tízesek és százasok jelentek meg, a következő évtől ezek a bankjegyek is megújultak, és megjelentek szép sorban új címletek, 1970-ben az ötszázasra, 1983-ban pedig az ezresre is szükségünk volt már. Emlékszel még, hogy néztek ki ezek a bakjegyek?
Ha zenéről beszélünk, akkor Kodály Zoltán és Bartók Béla munkássága megkerülhetetlen és elismert, és nem csak Magyarországon. De nem volt ez mindig így. A két ifjú dalgyűjtése hosszú éveken át teljes meg nem értéssel találkozott.
Lehetséges véresre játszani az ujjbegyeket egyetlen zongoradarab alatt? A Londoni Filharmonikusok Facebook-fotója a bizonyíték rá, hogy igen.
