Magyarul Babilon folyóinak fordíthatnánk a Boney M. híres slágerét, melyet generációk fújnak kívülről. Sokan nem is sejtik, hogy a szöveg egy az egyben a Bibliából való.
A holttestek kezelése már évezredek óta fontos szerepet játszik a világ különböző kultúráinak temetkezési rítusaiban, amelynek alakulását mind a helyi szokások, mind a vallás, mind pedig a tudományok fejlődése befolyásolta. De hogy hogyan jártak el Nagy Sándor idejében, és hogyan a 19. században? Az most mind kiderül.
A mai Irak területén, az Eufrátesz folyó partján Kr. e. 2300 környékén alapított Babilon városa rendkívül jelentős szerepet játszott az ókor történetében; az akkádok lakta metropolisz a Kr. e. 18. századtól, a legendás Hammurapi király uralkodásától vált igazi nagyhatalommá (ekkor jött létre az Óbabiloni Birodalom), és egészen a Kr. e. 4. századig virágzott. Az ókori világváros lakóinak élete azonban nem csak játék és mese volt: mai szemmel rendhagyó, sok esetben brutálisan kegyetlen szokások dívtak Babilonban, ahol a szex az élet egyik legfontosabb részének számított, a nőket pedig árveréseken árulták leendő férjüknek.
A 24 órás napokat és a 365 napból álló éveket a Föld saját tengelye, illetve Nap körüli forgása alapján számították ki őseink. Az viszont korántsem ilyen egyértelmű, miért pont hét napból áll egy hét, és miért 30-31 napos egy hónap.
