Az auschwitzi hét törpeként emlegették a máramarosi származású Ovitz családot, amely tizenöt éven át szórakoztatta a közönséget Európa-szerte, mielőtt a nácik haláltáborba hurcolták őket, ahol a rettegett dr. Mengele kísérletezett rajtuk. Csodával határos módon mégis a család összes tagja túlélte a láger poklát.
Szobrot nem állítottak neki – bár a leghevesebben talán ő ellenezné, hogy így emlékezzenek meg róla. A skót mártír, Jane Haining Budapesten találta meg élethivatását, és innen hurcolták el Auschwitzba.
Viktor Frankl osztrák neurológus és pszichiáter azon több millió ember egyike, akik elszenvedték a nemzetiszocialisták szörnyűséges bűntetteit, és azon kevesekhez tartozik, akik túlélték a koncentrációs tábor borzalmait. Frankl saját és rabtársainak szenvedései révén jutott arra a következtetésre, hogy a legabszurdabb, legfájdalmasabb és legembertelenebb helyzetben is van az életnek lehetséges értelme, amitől a szenvedés is értelmet nyer. Ebből a felismerésből született meg a logoterápia.
„A nap, amikor megismertem Lale Sokolovot, teljesen megváltoztatta az életemet" – vallja Heather Morris, Az auschwitzi tetováló szerzője, aki a Margó Irodalmi Fesztiválon elmesélte, hogyan születhet sírig tartó szerelem két ember között a földi pokolban.
A magyar származású dr. Edith Eva Eger gyerekként balett-táncosnak készült, majd Auschwitzot megjárva pszichológus lett Amerikában, hogy háborús veteránokon és a szexuális erőszak áldozatain segítsen. Jó barátja, dr. Philip Zimbardo unszolására életének 89. évében megírta A döntés című könyvet, ami „az egyik olyan ritka és örök történet, amelyet nem akarsz befejezni, és amely örökre nyomot hagy benned" – írta róla Desmond Tutu, dél-afrikai Nobel-békedíjas egyházi vezető, emberi jogi aktivista. Minden szavával egyetértek. Ennek a bölcs asszonynak a munkássága és példamutatása igazi ajándék az emberiségnek.
A koncentrációs táborokba hurcolt nők számára szégyenbélyeget jelentett a menstruáció, mégis segítette a rabok közti szolidaritás kialakulását.
