A nyelvtanulás rengeteg pozitívumáról hallottunk már, arról viszont ritkán esik szó, hogy a második nyelv elsajátításának akár anyanyelvünkre nézve kevésbé kedvező hatásai is lehetnek.
Az anyanyelv jóval többet jelent annál a kommunikációs eszköznél, amit gyerekkorban elsajátítunk. Egyszerre jelent kötődést, kapcsolatot és gyökereket, meghatározza szellemi létünket, általa ismerjük meg a világot, és a világ is általa ismer meg minket. Használjuk és értjük, de vajon ismerjük is eléggé? Kvízünkből kiderül.
Az anyanyelv elsajátításának folyamata rendkívül izgalmas kérdés, melynek rejtelmeit számos tudós próbálta már megfejteni; az egyik legbizarrabb hasonló kísérletet egy amerikai nyelvész, dr. d’Armond Speers végezte, aki kisfiát csecsemőkorától kezdve a Star Trek-univerzum fiktív földönkívüli nyelvére, a klingonra tanította. De vajon mennyire járt sikerrel a különös projekt?
Az általunk beszélt nyelvek meglepő hatással lehetnek arra, ahogyan a világról gondolkodunk, és még arra is, hogyan mozgunk benne. Einstein úgy tűnik, teljesen máshogy gondolkodott az időről, mint ahogy azt a nyelvi környezete indokolta volna.
Kihívás, és óriási lehetőség, ha a szülők anyanyelve különbözik, ráadásul a család egy harmadik országban él, ami a közös nyelvet jelenti.
A gondolatainkat szavakkal fejezzük ki, melyek – úgy tűnik – befolyásolják a még ki nem mondott gondolatainkat.
Piroska a gyerekei születése előtt eldöntötte: csak angolul fog hozzájuk beszélni, ez lett a családi nyelv. Előnyök, és a társadalom rosszallása.
Eláruljuk, miért érdemes minél előbb belevágni a kétnyelvűségre nevelésbe.
Óránként 1 új szó, 3 év alatt pedig 10000. Soknak hangzik? Pedig ön is megcsinálta.
