Az Amerikai Egyesült Államok hadserege több száz Nike rakétatüzemet épített és üzemeltetett az USA-ban a hidegháború éveiben, hogy megvédje magát az orosz légitámadástól, amely végül sosem következett be. Amikor véget ért ez az időszak, az érintett helyszínek többségét lecsupaszították, és egyszerűen magukra hagyták.
Vajon milyen lehet télen délen, a tenger mellett élni? Sokakban felmerül ez a kérdés, amikor itthon tombolnak a mínuszok, vagy a hűvös reggelen csípi az arcunkat a hideg szél. De nem lenne egyszerűbb kipróbálni, még ha csak néhány napra is? Annak, aki szereti a meleg nappali hőmérsékletet, de értékeli az időnként hűvös éjszakákat is, Miami és Szicília tökéletes választás lenne.
Egy nőnek köszönhetjük a radioaktivitás fogalmát, azonban káros hatásaira csak a felfedezést követően évtizedekkel eszméltek rá, alig száz éve teljesen elfogadott volt a vegyület szépségipari alkalmazása. De mi történt azokkal a nőkkel, akik használták?
„Ami el tud romlani, az el is romlik” – mondjuk zsigerből, ha tönkremegy valami otthon, leesik a vajas kenyér a földre (persze a megkent felével), vagy valami balul sül el. De honnan származik a mindannyiunk számára ismerős mondás? Ki volt Murphy, és egyáltalán miért van neki törvénye?
A Fénnyel írt történelem múlt heti cikkében a második világháború egyik leghíresebb fotójával, a berlini Reichstag épületére vörös zászlót kifüggesztő szovjet katonák fényképével foglalkoztunk, most pedig megvizsgáljuk a kép „párdarabját”, a csillagos-sávos zászlót a japánoktól visszafoglalt Ivo Dzsima szigetén felállító amerikai katonákról készült híres felvételt, amely Pulitzer-díjat hozott alkotójának. Vajon szovjet kollégájához hasonlóan az amerikai fotós is csalt, és beállított, sőt, utólag manipulált képpel nyűgözte le a világot?
