Mikor osztottál meg utoljára fotót gyermekedről az interneten – és tudod, hányan és kik láthatják azt? Ha az utóbbi kérdésre nem tudod a választ, a következő fénykép feltöltése előtt mindenképpen olvasd el cikkünket, a sharenting, azaz a túlzásba vitt gyerekfotó-megosztás ugyanis komoly problémát jelenthet gyermeked életében. Ha most arra gondolsz, hogy a képeid biztosan nem kerülnek majd pedofilok érdeklődési körébe, hisz nem meztelenül posztolsz gyermekedről, van egy rossz hírünk – nem ez az egyetlen gond azzal, ha valakinek a Facebook-falát vagy Instagram-profilját elárasztják a bárki által elérhető baba- vagy gyerekfotók.
Nem ismerjük, de használjuk
Senki sem csinálná, ha tudná, milyen következményekkel járhat, mondta Méth Barbara, a Hintalovon gyermekjogi alapítvány munkatársa a sharentingről. „A probléma az, hogy úgy használunk egy platformot, hogy annak hatásaival nem vagyunk tisztában.
Időben, személyben létezik egyfajta elcsúszás – a jelenben posztol az anyuka vagy apuka, de ez a jövőben lesz hatással a gyermekre.
Bele sem gondolunk abba, hogy tízévesen az iskolában majd egy internetre feltöltött kép miatt lesz a gyermekünk bullying áldozata” – mondta el a szakértő a Díványnak, kiemelve, hogy senkinek nem célja az, hogy az egyébként is sokféle szempontból hibáztatott szülők nyakába varrjanak egy újabb felelősséget. „Azt gondoljuk, az internet úgy működik, mint egy fotóalbum, de nem, hiteles forrásból pedig alig lehet valamit hallani a témáról” – tette hozzá.
A sharenting túl nagy digitális lábnyomot teremt
A fő gond a feltöltött képekkel az, hogy a gyerekek ezek hatására nem urai saját, túl nagy digitális lábnyomuknak: a most kamaszodó fiatalok már érzik a saját bőrükön, milyen az, ha problémát jelent valamilyen, róluk kisgyermekkorukban feltöltött kép. Az ugyan sokak számára egyértelmű, hogy meztelen vagy fürdőruhás képet ne töltsenek fel gyermekükről az internetre, mivel az pillanatok alatt átkerülhet a sötét webre, de nem ez az egyetlen kerülendő szituáció. Kiszolgáltatott, síró, alvó, pelenkás gyerekről se osszunk meg képet: egyszerűbb ugyanakkor lista helyett egy elv figyelembevételével dönteni.
„Nehéz listát írni, egyszerűbb belegondolni abba, hogy mi szeretnénk-e, hogy felnőttként olyan helyzetben szerepeljünk egy képen, mint amilyet feltölteni készülünk, vagy hogy egy idősebb családtagról, nagymamáról megosztanánk-e ilyen fotót. Jó szűrőt jelent annak végiggondolása is, hogy ki látja majd a képet. Beengedném a nappalimba és leültetném a kanapéra mindazokat? Hogyha nem, akkor az sem tartozik rájuk, hogy a gyermekem melyik iskolába jár” – mondja Méth Barbara. A szakértő szerint ugyanis nemcsak a fotó az érdekes, hanem az a sok személyes, egyéni adat is, amelyet az közöl: a gyerek kedvenc állata és étele, az, hogy mit olvas vagy kivel van jóban a családból.
A cél ugyanakkor nem az, hogy a gyerekek eltűnjenek az internetről.
„Lehet olyan képet is készíteni, amin nem látszik a gyermek arca, vagy nincs rajta érzékeny információ. A kisiskolásokat meg is kérdezhetjük, hogy mit szólnak a kép megosztásához, de ennek nem szabad felelősségáthárításnak lennie” – mondta a Hintalovon munkatársa.
A gyerekfotók megosztása karriert törhet derékba
Ha a kérdést rosszul kezeljük, annak sokféle következménye lehet gyermekünk életére. Könnyen lehet, hogy karrierjének alakulására is kihat majd húsz év múlva az, amit mi csecsemőként vagy kisgyermekként az interneten elérhetővé tettünk, az ugyanakkor már most biztos, hogy minél több kép szerepel egy gyerekről a világhálón, annál nagyobb az ő számára a bullying kockázata. 2030-ra a személyes adatokkal való visszaélések java is a szülők által megosztott fotókból fakad majd, a sharenting pedig a családi kapcsolatokra is komoly hatást gyakorolhat:
a gyerekben feszültséget kelt, ha olyan kép miatt éri bullying, amit a szülő töltött fel róla.
Mindezen túl a szülői mintaadás miatt is érdemes megálljt parancsolnunk magunknak a képmegosztás terén.
„A szülő hiába kéri a gyereket, hogy ne posztoljon, ne legyen mindig telefon a kezében, később akár ne készítsen magáról félmeztelen képet, ha ő folyton róla posztol. A testvérek közti versengésnek is lehet az egyik forrása, hogy kiről mennyit posztolnak a szülei. Ráadásul fontos pillanatokat veszünk el a fotók által a gyerekektől ahelyett, hogy hagynánk megélni azokat” – sorolja Méth Barbara, aki szerint időről időre a nagyszülők által megosztott képek problémája is felmerül, de ez a jelenség sokkal kisebb léptékű, mint a sharenting.
Inkább élvezzük a pillanatot
A szakértő azt sem tartja jó kezdeményezésnek, amikor egy csecsemőnek készítenek szülei Facebook-profilt vagy e-mail-fiókot, hogy ők kontrollálhassák digitális lábnyomát az első pillanattól.
„A cél az, hogy minél később legyen digitális lábnyoma, és az az ő lábnyoma legyen, ne másé. Akkor keletkezzen, amikor már ő is tud róla dönteni. A gyerekek Instagram-, Facebook-profiljával és Gmail-fiókjával kapcsolatosan érdemes átgondolni, milyen szabályozás létezik, mert az nem véletlenül született” – mondja a gyerekjogi szakértő. 13 éves korig a gyerekek be sem léphetnének ezekre a felületekre, melyek használata nem jár számukra előnnyel, veszélye azonban annál több van.
Méth Barbara azt hangsúlyozza: mindezen szabályok betartásával is lehetséges gyermekünkről az interneten posztolni: készülhet olyan kép, amely nem bántja őt, és a név nélküli szöveges posztok is megfelelőek lehetnek. Érdemes ugyanakkor mindig elgondolkodni azon is, a fotó vagy a történet rólam, a szülőről, vagy a gyermekről szól-e: ha az előbbi a helyzet, inkább tegyük le az okostelefont, és éljük meg a pillanatot.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés