Ezért műtötték érzéstelenítés nélkül a kisbabákat még ötven évvel ezelőtt is

GettyImages-538254701
Olvasási idő kb. 5 perc

Ma már senkinek sem jutna eszébe, hogy érzéstelenítés nélkül vessen alá műtétnek egy csecsemőt, pedig a nyolcvanas években ez még gyakorlat volt.

A 19. század végéig a közvélekedés úgy tartotta, a csecsemők érzékenyebbek a fájdalomra, mint a felnőttek – ezt követően azonban a hozzáállás gyökeresen megváltozott. A tudomány világa úgy döntött, hogy a legkisebbek egészen egyszerűen nem éreznek fájdalmat, ennek megfelelően, ha műtétnek kell őket alávetni, nem szükséges anesztéziát alkalmazni esetükben.

A csecsemő nem érez fájdalmat – vélték

Az elméletet mindössze azzal támasztották alá, hogy egy, a negyvenes években végzett fájdalomteszten a csecsemők nem azt a fájdalomreakciót adták egy fájdalomtesztre, mint a felnőttek.

Azóta ennél jóval megalapozottabb kutatások kimutatták, hogy már a harmadik trimeszterben képes a magzat arra, hogy fájdalmat érezzen,

azaz egy csecsemő mindenképpen érzi a fájdalmat. Bármi is a valóság, még a nyolcvanas évek közepén is gyakorlat volt érzéstelenítés nélkül műteni.

Ma már azt is tudjuk, hogy az újszülöttek még erőteljesebben is érzik a fájdalmat, mint az idősebb gyerekek vagy akár mi, felnőttek. Ennek ellenére még 2003-ban is csak az újszülöttek harmada kapott fájdalomcsillapítót vérvétel vagy körülmetélés alkalmával.

A csecsemők is éreznek fájdalmat, akár műtétről, akár másról van szó
A csecsemők is éreznek fájdalmat, akár műtétről, akár másról van szóThanasis Zovoilis / Getty Images Hungary

Izomlazítót kaptak csak a babák műtét esetén

A jelenség hátterében egy komoly félreértés áll: az, ami nem olyannak látszik, mint egy felnőtt fájdalma, még ugyanúgy lehet fájdalom. Kutatások ráadásul bizonyítják azt is, hogy még felnőttek is nehezen képesek megérteni egymás fájdalmát: leginkább önbevallás alapján dől el egy vizsgálat során az, hogy a beteg milyen erős fájdalmat él meg, ez pedig félrevezető is lehet adott esetben.

Kutatások azóta kimutatták, hogy a nem megfelelő érzéstelenítésben részesülő vagy érzéstelenítés nélkül műtött csecsemőknél

megnövekedett a különböző stressz kiváltotta szteroidok, köztük az adrenalin és a kortizol szintje,

amelyek a csecsemők szervezetében tárolt szénhidrátok és zsírok lebontására hatnak. Az ilyen veszteségek veszélyeztethetik a gyógyulást. A csecsemők ebben az időszakban legfeljebb izomlazító injekciót kaptak, hogy ne kapálózzanak úgy.

Egy londoni orvos áttörést hozott

1987-ben aztán Kanwaljeet Anand londoni orvos azt figyelte meg, hogy azok a csecsemők, akiket műtétre vittek el osztályáról, szürke bőrrel, nagyon rossz állapotban kerülnek vissza oda. Elhatározta, hogy utánajár az oknak, mert 

nem tetszett neki, hogy a frissen műtött gyerekek életfunkcióinak stabilizálására volt szükség: oxigént kellett kapniuk, illetve vércukorszintjük emelésén is dolgoznia kellett.

A műtőben azzal szembesült, hogy a kora- és újszülötteket mindenféle érzéstelenítés nélkül vetik alá a beavatkozásoknak, aminek felépülésükre nézve is komoly következményei voltak. Akik kaptak érzéstelenítőt, azoknál jóval kisebb esélye volt a komplikációk kialakulásának, stabilabb állapotban kerültek vissza a kórházi osztályra, és a gyermekhalálozást is javították ezek az intézkedések.

A fájdalom sokféleképp csillapítható: akár hordozással is
A fájdalom sokféleképp csillapítható: akár hordozással isNataliaDeriabina / Getty Images Hungary

A gyakorlat gyökeresen megváltozott

Az orvos eredményeit tudományos lapokban is publikálta. Anand és társa a New England Journal of Medicine című szaklapban megjelent tanulmányában részletesen bemutatta azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a csecsemők és az újszülöttek fájdalmat éreznek. A felnőttekhez hasonlóan a csecsemők idegpályái a bőrben található érzékszervi receptoroktól az agykéreg területeire vezetnek, ahol az emlékek, az érzékelés és a tudatosság kialakul. Ráadásul – jegyezték meg a kutatók – a csecsemők bőrében a nociceptív idegvégződések sűrűsége hasonló vagy nagyobb, mint a felnőttek bőrében.

Ezek az idegvégződések érzékelik a testi sérüléseket, reagálnak rájuk, és fájdalomjeleket továbbítanak az agyba.

Azt is bebizonyították, hogy az érzéstelenítés nélkül műtött gyerekeknél PTSD léphet fel a későbbiekben.

Mindennek hatására a nyolcvanas évek végén megszűnt az érzéstelenítés nélkül végzett csecsemőműtétek barbár gyakorlata: ma ez már senkinek nem jutna eszébe, sőt, léteznek készítmények, melyek oltás előtt is segítenek érzésteleníteni a bőrfelületet, a tűszúrás fájdalmát csillapítandó.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek