gyerek rémálmok

Jogosan adódik a kérdés, vajon miért vannak egyáltalán egy gyereknek rémálmai? Olyankor is, amikor tudtunkkal semmilyen, érzelmileg kihívást jelentő helyzet nem áll épp fenn. A tudósok őszinte válasza az, hogy nem tudjuk. Annyit már megfigyeltek, hogy a rossz álmok a stresszes időszakot megélő, nagyon fáradt gyerekeknél gyakoribbak, illetve néhány gyógyszernek is lehet ilyen mellékhatása. 10 éves kortól már csak elvétve, húszszázalékos arányban fordulnak elő, ám 12 éves kortól a lányok többször élnek át ijesztő álmokat, mint az azonos korú fiúk. A rémálmok az éjszaka harmadik harmadában, az ilyenkor gyakoribb, gyors szemmozgással járó REM-szakaszokban jelentkeznek, és olyan ijesztőek, hogy a legtöbb esetben felébresztik a gyereket. Aki mindezek után nem akar visszaaludni, csak hosszas és körülményes nyugtatgatás után – vagy akkor sem. 

Az álombéli világ ugyanis nagyon ijesztő. A fiatalabb gyerekek arról látnak képeket, hogy valaki vagy valami elszakítja őket a szüleiktől. Óvodáskorban gyakori a szörnyek megjelenése. Az idősebbek már inkább ijesztő filmek, videók kapcsán tapasztalnak rémálmokat, s a különösen borzasztó jelenetek üldözik őket. Az olyan stresszhatások, mint iskolakezdés, válás, testvér születése miatt tapasztalt féltékenység – idetartozik egyébként a járvány is – szintén kiválthatnak rémálmokat. Néhány gyereknél ezek folyamatosan visszatérnek, s már alvászavarokat is okoznak. Akár úgy, hogy a poronty csak a szülei jelenlétében képes visszaaludni, akár úgy, hogy le sem mer feküdni attól félve, milyen szörny várja a túloldalon. Legrosszabb esetben éjszakai rémületet tapasztal (latinul pavor nocturnusnak nevezik), ami annyiban tér el a rémálomtól, hogy a gyerek nem emlékszik rá később, amíg pedig tart, addig sikítozhat, kapálózhat, dobálhatja magát, miközben semmilyen nyugtatásra nem reagál. 

Mit tehetsz, hogy megelőzd a rémálmokat?

A rossz álmok egyik legjobb ellenszere paradox módon az elegendő nyugodt alvás. Minél kimerültebb egy gyerek, annál valószínűbb, hogy ismét rémálmot tapasztal majd. Mivel iskolaidő van, nagyon fontos, hogy a korai kelést korai lefekvéssel ellensúlyozzuk. Azaz nincs telefonozás, sorozatnézés, igazodjunk a gyerek életkori szükségleteihez, és alakítsunk olyan napirendet, ami lehetővé teszi a korai elalvást. Az előtte eltelő minimum egy órában semmilyen ijesztő dolog ne kerüljön a gyerek szeme elé. Figyeljünk arra, milyen mesét néz, mit hallgat ki a nagyobb testvérek szobájából, milyen meséből olvasunk. 

Beszélj arról nappal, mi történik éjjel

A rémálmot átélő gyereket nem elég csak ébredés után megnyugtatni. Beszéljünk a félelmeiről a napnak az éber, nyugalmas időszakában, hagyjuk, hadd ossza meg, mitől tart, mik történnek vele mostanában. Ha visszatérő témát találunk, akkor már tudjuk, mire fókuszáljunk. Ne üssük el a kényelmetlen témákat azzal, hogy ehhez még kicsi vagy, vagy ezt te úgysem érted, vagy ami a legrosszabb: nincs is semmi az ágy alatt! A járvány okozta pániktól kezdve a nagymama haláláig bármiről lehet beszélni egy gyerekkel, ha megfelelő szavakat, kifejezéseket, esetleg meséket, játékokat, rajzokat használunk. 

A megvilágítás fontos lehet, de nem a szülői hálóban

Szülőként gyakran a kisebb ellenállás felé haladunk. Azaz inkább megengedjük a gyereknek, hogy velünk aludjon, mint hogy arra menjen el egy újabb óránk, hogy a saját ágyában biztonságos környezetet teremtsünk neki. Ám ez hosszú távon nem kifizetődő. A gyereknek a saját kuckójában van a helye, s ha azt megfelelő módszerekkel otthonossá tesszük, akkor szívesen fog ott időzni. Válasszuk ki együtt a plüssöket, amikkel aludni fog, ha a gyerek partner benne, akkor találjuk ki, hogy egyikük nagyon fél az elalvástól, és hagyjuk, hogy a gyerekünk nyugtassa meg. Meséljünk sokat, használjunk megnyugtató éjszakai világítást – lehetőleg olyat, ami nem kék fénnyel operál –, hallgassunk zenét. Hagyjuk nyitva az ajtót, és maradjunk egy fél órára a közeli helyiségben, ha ez megnyugvást jelent. 

Így győzheted le az éjszakai félelmet

#1 A szülői vigasztalás ereje

Ha minden igyekezetünk ellenére sem sikerült megakadályozni a rémálmot, akkor álljunk készen az ébredésénél. Öleljük át, énekeljünk vagy meséljünk neki, maradjunk mellette, amíg megnyugszik. Ha ez gyakran fordul elő, különböző légzéstechnikákat is alkalmazhatunk annak érdekében, hogy újra elég nyugodt legyen az elalváshoz. 

#2 Nem kell feltétlenül felébreszteni a gyereket

Ahhoz, hogy helyesen járjunk el, meg kell különböztetnünk a sima rémálmot az éjszakai rémülettől. Utóbbi esetében ugyanis az ébresztés kifejezetten rossz ötlet. A viaskodó gyerek kárt tehet bennünk vagy önmagában, nagy erejű félelmet tapasztalhat. A szakemberek szerint ilyenkor annyit tehetünk, hogy biztonságos környezetet teremtünk neki – tehát ne tudjon leesni az ágyról –, amíg a rémület el nem múlik. Ne ébresztgessük, ne ölelgessük, ne beszéljünk hozzá, mert úgysem hall minket. A rémálom esetében a legtöbb gyerek magától felébred, vagy egy gyengéd simogatástól megnyugszik. 

#3 Gyakoroljuk a pozitív gondolatokat

Akár elalvás előtt, akár a rémálom okozta felébredés után tesszük, érdemes összeállítani egy olyan megnyugtató szertartást, amit rendszeresen ismétlünk. Kutatások szerint ha este a gondolataink inkább a boldogság vagy valami szórakoztató történet körül járnak, kisebb eséllyel tapasztalunk rémálmot. Lehet erre egy külön mesénk, viccünk, dalunk, egy előre eltervezett, megfogalmazott jó álom, a lényeg, hogy a gyerek ellazítsa az izmait, és az elméjében minél pozitívabb képek peregjenek. A rémálom elmesélése után kitalálhatunk együtt az átélt történetnek valami humoros vagy csak megnyugtató befejezést ahelyett, amit a gyerek átélt. 

#4 Adjunk magyarázatot

Egy kisgyerekes szülőnek az vált be a rémálmok ellen, hogy megmagyarázta a gyerekeinek az értelmüket. Azt találta mondani, hogy a rémálmok az agyuk figyelmeztető jelzései, amiket azért küld, hogy felébredjenek és ki tudjanak menni pisilni, ahelyett, hogy az ágyukat nedvesítenék át. Ám aztán miután visszatértek a fürdőszobából, a rémálomra semmi szükség, így nem fog folytatódni, az agyuk megnyugodott, békésen alhatnak reggelig. Akárhányszor valamelyik gyerek rosszat álmodott, ezzel az üzenettel küldte ki a mosdóba, addig, amíg végül már maguktól is képesek voltak erre anélkül, hogy szüleik megnyugtatására szorultak volna. 

Mikor forduljunk szakemberhez?

Ha a gyereknek visszatérő rémálmai vannak, lehet, hogy érdemes megkérni egy gyerekpszichológust, hogy beszélgessen el vele – s persze az egész családdal. Amikor a rémálmok már jól érezhetően csökkentik az éjszakai pihenés idejét, a gyerek nappal is fáradt, szintén indokolt lehet a továbblépés.