A magyar háromgyerekes nők közel fele nem dolgozik, a részmunkaidő nem divat, elképesztően kevés a családbarát munkahely. A kisgyermekes anyák munkaerőpiaci helyzete nem könnyű, pedig foglalkoztatásuk segítene a munkaerőhiányon. Mi lehet a megoldás?
Dolgozó anyák, hol vagytok?
A statisztika szerint a 15–64 év közötti egygyerekes nők foglalkoztatási rátája 2017-ben Magyarországon 70,2 százalék, az egygyerekes férfiaké pedig 88,8 százalék volt. Ez az arány a kétgyerekes nőknél 70,8 százalék, a kétgyerekes férfiaknál 91,3 százalék, a három vagy több gyereket nevelők esetében a nők foglalkoztatási rátája pedig 49,2 százalék, a férfiaké 85,5 százalék volt. Azaz az anyák sok esetben nem tudnak egyszerre dolgozni és gyereket, főként több gyereket vállalni. Vagy azért, mert nem fér bele az idejükbe, vagy pedig azért, mert a munkahelyek jelentős része nem biztosít kellő támogatást számukra. Mind a munkavállaló, mind a munkaadó szempontjából fontos lenne a helyzet megoldása, hiszen sok nő nem szeretne család és karrier között választani, ráadásul Magyarországon szükség van mindkét szülő fizetésére. A jelenlegi munkaerőhiány miatt a cégek és a gazdaság számára sem mellékes a kérdés, így érdemes körbejárni egy kicsit.
Érthetetlen, miért nem kapkodnak a munkáltatók két kézzel a szülők utánElmondjuk, mit tehetsz, hogy könnyebb legyen a visszatérés.
Tovább olvasomMegoldás a munkaerőhiányra: fókuszban a kisgyerekes anyák
Azt gondolnánk, hogy a munkaerőhiány fő nyertesei a munkavállalók, hiszen így nő a kereslet irántuk, megtartásuk pedig egyre fontosabbá válik egy cég életében. Ám úgy tűnik, annak ellenére, hogy a kiesett dolgozó miatt kieső termelés, az új dolgozó toborzási és betanítási költsége mind-mind a fluktuáció minimalizálása mellett szól, a hazai munkaadók még mindig nem fókuszálnak megfelelő mértékben erre a problémakörre. „Az employee experience, vagyis a munkavállalói élmény fejlesztése ma már ismert fogalom a cégek gyakorlatában nemzetközi szinten, de itthon még mindig gyerekcipőben jár. Pedig, ha vonzóbbak vagyunk, mint a konkurencia, akkor az ügyfelek számára is vonzóbbak leszünk. Ám a munkavállalói élmény mellett a munkáltatói márka megfelelő kiépítése is rendkívül fontos” – mondja Gázmár Domán, a munkavállalói élménnyel foglalkozó EMPX Solutions tanácsadója, aki szerint a kisgyerekes anyák még kihasználatlan munkaerőpiaci tartalékot jelentenek a munkaerőhiányos helyzetben. A Profession egy korábbi felmérése is megerősíti, hogy a nők közel felénél a munkakeresés során igenis fontos szempont, hogy a munkahelyük gyerekbarát legyen .
Nem állunk jól nemzetközi szinten
A legnagyobb arányban Svédországban, Szlovéniában és Dániában dolgoznak a nők gyerekek mellett, és a családbarát munkahelyeket illetően is ezek az országok járnak az élen. A munkavállalók nagymértékben maguk formálhatják a munkaidejüket, viszont a legtöbb országban – ahogyan hazánkban is – a munkáltató szabja meg a munkarendet. Sok helyen már biztosítják a szoptató- és pelenkázóhelyiségeket, és külön programként figyelnek arra is, hogy a karrier, a bérek vagy további feltételek kapcsán ne különböztessék meg őket másoktól. A franciáknál a családok közös étkezését 2 órás ebédszünetekkel támogatják, de a magánélet védelmében egyre több országban vezetik be a 6 órás munkanapokat is. Svédországban például a kismamák a szülés előtt ingyenes felkészítő kurzusokon vehetnek részt, majd azt követően 480 napos fizetett szülői szabadságra mehetnek, ami alatt a fizetésük közel 80 százalékát ugyanúgy megkapják. Dániában az újszülött megérkezését követően még az édesapák is elmehetnek két hét szabadságra.
A férfiak helyzete is változik. Több EU-s országban az apák is egyre nagyobb arányban mennek „szülési szabadságra”, bár sok helyen a támogatás összege alacsony. 2018-tól Szlovéniában az apák 30 napos fizetett apasági szabadságra jogosultak, valamint minden szülőnek 130 napos szülői szabadság jár. Az apák részére szóló gyed anyagilag megkönnyítheti a családok életét, hiszen a férfi a gyed mellett foglalkoztatott lehet, ami még pluszbevételt jelenthet a családnak. Ha az apák maradnak otthon a gyerekkel, a nőknek könnyebben mehet a munkakeresés, illetve a munka világába való visszatérés is zökkenőmentesebb lehet.
Mi a helyzet itthon?
A KSH adatai szerint a vizsgált időpontban a nők 6,7 százaléka dolgozott atipikus munkaidőben, szemben az uniós 31,6 százalékos átlagával. A férfiak esetében a hazai érték 2,4 százalék, az uniós érték 8,8 százalék volt. 2017-ben az EU-ban a részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya Hollandiában (76 százalék), Ausztriában (47 százalék) és Németországban (46 százalék) volt a legmagasabb, míg a férfiaké Hollandiában (27 százalék) és Dániában (16 százalék). Hazánkban továbbra is túlnyomó részben a „kenyérkereső férfi” szerepmodell a megszokott, viszont egyre több apa dönt úgy, hogy ő marad otthon a gyerekével. A szülési szabadság lejárta után a gyereket nevelő szülő a gyermekgondozási díjra (gyed) jogosult. A gyed is viszonylag magas szinten pótolja a kieső keresetet a gyermek kétéves koráig, hiszen összege a korábbi kereset 70 százaléka is lehet. A gyedet a cseddel ellentétben az apa is igényelheti, ami azért érheti meg a családnak, mert a férfiak fizetése jellemzően magasabb. 2016-ban havonta átlagosan 2200 apa igényelt gyedet úgy, hogy mellette foglalkoztatott volt.
Merre tovább?
Egyre több munkáltató ismeri fel Magyarországon is, hogy miért fontos az otthon lévő kismamákat a cég vérkeringésében tartani a távollétük alatt. Ennek egyik módja, ha továbbra is meghívják őket a csapatépítő programokra, céges szakmai fórumokra, illetve ha változatlanul hozzáférnek az intranethez, így nem maradnak le a fontos információkról, a cégnél időközben bekövetkezett változásokról sem. Vannak olyan munkahelyek, ahol már a szülés előtt megkérdezik a kismamákat arról, hogy mikor tervezik a visszatérést, majd a korábbi terveket félévente pontosítják. Ez nem csak a tervezhetőség miatt fontos. Az anyasággal együtt jellemzően erősödik a felelősségtudat, hatékonyabbá válik az időgazdálkodás, ami munkavégzésben is megmutatkozhat.
A KSH 2014–2018-as munkaerőpiaci felméréséből kiderül, hogy az elmúlt időszakban nőtt a kisgyermekek ellátását szolgáló intézményi férőhelyek száma, anyagilag érdekeltté tették az érintetteket a gyermekgondozási ellátás melletti munkavállalásban. Magyarországon is növekszik a családbarát munkahelyek száma. 2018-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma újabb hat intézménynek adományozta a családbarát munkahely címet, valamint további 42 cég kapott díjazást a témában. Más országokban a gyermek- és családbarát munkahelyek már megszokottnak mondhatók, és itthon is egyre jobban terjednek a cégeknél a kisgyermekes munkavállaló gyermekei számára berendezett játszószobák az irodákban. Az ilyen munkahelyeket megbecsülik a dolgozók, lojálisabbak hozzájuk, ami hosszú távon a gazdasági előnyökhöz juttathatja a cégeket. Mindenekelőtt a közvetlen vezetővel való kapcsolat, bizalmi szint az, ami az egyéb összetevők mellett alapjaiban határozza meg a munkavállalók mindennapi élményét.
