A vadhús gyógyszermentes, ásványi anyagokban gazdag, gyerekeknek is adható - részben ezek az érvek szólnak mellette. Az utóbbi időben megszerettük a vaddisznót, csak épp nehéz hozzájutni általában vadhúsokhoz. De biztos, hogy egészséges? Biztonságos? Milyen kortól adható babáknak? Főleg ezekre a kérdésekre kereste a választ kedvenc gasztrobloggerünk, Dénes Dóra. Az Édes Pofa blog szerzője sportvadásszal, vadfeldolgozóval, dietetikussal is beszélgetett vadügyben és megosztja a kedvenc vaddisznó curry receptjét is.
Az utóbbi időben húsokból igyekszünk minél inkább iparmenteset beszerezni. Gyerekkorom óta - amikor a szüleim társasága révén többféle jó vadhúshoz is jutottunk, és megmaradt néhány vadászbuli emléke - ez volt az első alkalom, amikor nem aprózva, vegyes pörkölthúsként tudtuk venni, hanem nagyobb darabokra bontva. Aztán tovább bonthattuk egy családi rendezvény keretében, elosztottuk, a gerincből sütöttünk közösen egy gyors vacsorát, és itt a gyerekek is megszerették.
Magyarországon vaddisznóhoz, gímszarvashoz, dámszarvashoz, őzhöz, muflonhoz, mezei nyúlhoz, és a madarak közül fácánhoz juthatunk. A vadászatnak és vadgazdálkodásnak komoly szabályai vannak, és ennek utánaolvasva és néhány hozzáértővel beszélgetve íme az érvek amellett, miért is válasszuk időnként a vadhúst.
1. A szabad tartás minden előnye
Az ipari állattenyésztéssel együtt jár a növekedés sürgetése, akár hormonkészítményekkel, akár más módon. A betegségek megelőzésére adott gyógyszerek, a gazdaságos, feltuningolt tápszerek, a kötött mozgástér és a vágás körülményeiből adódó lelki és minden más terhelés a vadak esetében nincsenek.
2. Fenntartható
“Ahogyan a gazda műveli a földjét, a vadász úgy műveli a vadállományt”- fogalmazott a kérdésemre egy balatonszárszói sportvadász. A vadászok ismerik, számon tartják és szelektálják a vadállományt. Mint elmondta, a mezőgazdaságnak óriási kára származna abból, ha a vadak elszaporodnának.
A vadgazdálkodás azt is jelenti, hogy a vadászattal az élőhely fenntartását, és a fajok megmaradását segítik. A vadbiológus szerint ha az állatoknak okozott szenvedés mértéke a szempont a választásban, hogy milyen húst fogyasztunk, akkor a vadászat jóval kevesebb szenvedéssel jár, mint az állattenyésztés.
3. Biztonságos
A vadhúst ellenzőktől lehet hallani, hogy a tenyésztett állatok betegségei ellen védekezni lehet, a vadak viszont nem járnak orvoshoz, nincs diagnosztájuk, így megvan a veszélye annak, hogy beteg állat húsához jutunk. Valójában minimális ez a veszély a többszörös ellenőrzésnek köszönhetően.
Ahogyan a sportvadász nyilatkozóm elmondta, első lépésként a vadászok az állományba tartozó vadak külsejéből tudják, hogy egészségesek-e, vagy lehet-e valamilyen betegségük. Beteg állatok nem maradhatnak az állományban. Emellett a vadásztársaságokon keresztül az ÁNTSZ is ellenőrzi az állatokat.
Vadászat után az elejtett vadat ott a helyszínen, gumikesztyűvel, a lehetőségeknek megfelelően tiszta körülmények közt kizsigerelik, azaz eltávolítják a belső szerveit. Ebben a folyamatban is látható, hogy egészséges volt-e az állat. Ha igen, és feldolgozásra, fogyasztásra alkalmas, akkor miután környezeti hőmérsékletre hűlt, a társaság hűtőkamrájába viszik, ahol uniós előírásoknak megfelelően kell tárolni, és eredetét papíron igazolni. Ezt a folyamatot Gyenes Sándor, a Fiwi-Hűt vadfeldolgozó ügyvezető igazgatója részletezi a Magasles blogon.
A vadfeldolgozó cégek hűtőkamionnal érkeznek begyűjteni a vadásztársaságok zsákmányait, üzemükben regisztrálják a vadat, és az állatorvos megvizsgálja.
4. Alacsonyabb kalóriatartalmú
A vadak az életmódjuknak és rengeteg mozgásnak köszönhetően legfeljebb télire raktároznak zsírszövetet. Velük szemben a tenyésztett állatok a rendszeres, esetleg erőltetett táplálásuk miatt nagyobb eséllyel halmoznak fel viszcerális, vagyis zsigeri zsírszövetet, illetve az izmok közt rejtett intermuszkuláris zsírszövetet. Ezek a hús kalóriatartalmát növelő tényezők, illetve kutatások szerint ugyanúgy, mint az ember esetében, az állatokat is betegségekre hajlamosítják.
A vadhúsok izmosabb, zsírszegényebb, és ebből adódóan szikárabb, szárazabb húsok, (de hozzáteszem, az egészséges táplálkozásuknak köszönhetően a vadak zsírja is egészségesebb).
Az őzre, szarvasra főleg igaz ez, részben ezért is használják húskészítmények, kolbászok, szalámik alapanyagául. Szokás még a száraz húsokat jól megtűzdelni zsírral, ha nem fontos, hogy kalóriaszegény maradjon. Annának viszont van egy remek tippje, ha hozzáadott zsír nélkül szeretnénk szerethetően szaftos állagot elérni. Vaddisznócombból rendszerint bolognai mártást készít úgy, hogy a combot elősüti, majd ledarálja.
5. A hozzátáplálás idején, egyéves kor alatt is kínálható
“A 10.-11. hónaptól vezethető be a vadhús a baba étrendjébe. Egészséges, sovány fehérje- és kiváló vasforrás” - állítja kérdésemre Aradvári-Szabolcs Mariann dietetikus, aki megerősítette, hogy a vadhús nagy előnye, hogy az állat az élete során nem kap mesterséges tápot és gyógyszereket, és a természetesben található készletből változatosan táplálkozik. Egy szabályra azonban felhívta a figyelmet. “Orvvadászok zsákmányát és a szomszéd elütötte és hazahozta vadhúst tilos elfogadni, elkészíteni és megenni!”
Az elkészítés módjára ő is adott ötletet, figyelembe véve a gyerekek igényeit.“A vadaknak kissé „vadabb” az ízük, ezért érdemes pár órára vagy legalább egy éjszakára hideg vízben áztatva, esetleg egy-kétszer a vizet lecserélve, a hűtőben pihentetni az állatot. Érdemes úgy elkészíteni, hogy a gyenge rágóizmokkal, még rágni, harapni tanuló csecsemő is jóízűen el tudja fogyasztani. Készülhet például a csontjából leves és betétként a húsából gombóc. Darált állapotban a hús a tápanyagértékéből nem veszít, viszont könnyen majszolhatóvá válik". A curry receptjét az Édes Pofa blogon találod! Jó étvágyat kívánunk hozzá!
