A meddőség kezelését illetően számtalan tudományos eredmény és terápiás módszer született az elmúlt évtizedekben. Most újabb lépést tettek a kutatók a megoldás irányába: először sikerült emberi petesejtet növeszteni laboratóriumi körülmények között. A módszer a jövőben olyan nőknek segíthet a gyermekvállalásban, akik mondjuk tumorosak és az arra alkalmazott kemoterápia tönkreteheti petefészkeiket.
A kutatók tíz nő petefészkének kérgéből vettek szövetmintákat, a szövetmintákban lévő éretlen tüszőket pedig megpróbálták érett petesejtekké „nevelni” egy lombikban.
Követhetjük a petesejt érését
A kísérlet abból a szempontból is roppant tanulságos, hogy egy csomó új információt nyerhettek a tüsző-petesejt fejlődésének egyes lépcsőiről, hiszen meg lehetett figyelni a teljes fejlődési folyamatot. Hasonló kísérletek korábban is léteztek, de ezekben sokkal későbbi stádiumban lévő, azaz majdnem teljesen érett tüszőket használtak, így csak az érés utolsó lépcsőfokait tudták megfigyelni. Olyan még nem volt eddig, hogy a teljesen éretlen tüszőből az érett petesejtig sikeresen követték végig a folyamatot.
A dolog persze még nem tökéletes, a tanulmányban összesen 87 éretlen tüszőből végül csak kilenc teljesen érett petesejtet sikerült létrehozni, vagyis nagyjából 10 százalékos volt a sikerarány. A kutatók ezért most tovább dolgoznak azon, hogyan lehetne optimalizálni a környezetet és növeli az érő petesejtek egészségét, életrevalóságát. És persze arra is kíváncsiak, hogy az ilyen módon „nevelt” petesejtek milyen arányban termékenyülnek meg, lesz-e belőlük egészséges embrió, aztán baba? Ezt még nem próbálták a kutatók, de jövőbeli terveik között szerepel.
Tudományos áttörés
Bár a kísérletben viszonylag kis számú petesejtet sikerült megérlelni, az eredmény mégis fontos, hiszen eddig azt sem tudtuk, hogy mindez egyáltalán lehetséges: hogy az emberi petesejt megérlelhető a szervezeten kívül, laboratóriumi körülmények között.
Egerekkel már évtizedek óta végeznek hasonló kísérleteket, már mintegy húsz évvel ezelőtt sikerült egérpetesejtet laborban megérlelni, de ami az emberi sejteket illeti, a most publikált kutatás áttörésnek számít.
Természetesen még sok további kutatásra és sok időre lesz szükség, mielőtt a módszer a gyakorlatban, terápiás eszközként is bevethető lesz. Akkor azonban, ha ez sikerül, sok olyan nőnek tudnak majd segíteni, aki eddig (tumor, hormonális zavarok, petefészek-betegségek miatt) nem tudott gyermeket vállalni.
Ez azt jelenti, hogy olyan, gyermektelen fiatal nők esetében, akiknek rosszindulatú daganat miatt kemoterápiát kell kapniuk, a kezelés előtt egy szövetdarabot eltávolíthatnak a petefészkükből és ebből érett petesejteket nevelhetnek a laborban. A petesejteket lefagyasztva aztán tárolhatják addig, amíg az illető gyermeket szeretne.
De nem csak rajtuk segíthet majd a módszer: mivel a kutatók rengeteg új információval gazdagodtak a petesejt-érés egyes lépcsőit illetően, az eredmények a már meglévő mesterséges megtermékenyítő eljárások finomítására, javítására alkalmas tanulságokkal is szolgál.
