Az ókori zsidók Shekar, a görögök pedig Sikera néven készítettek almabort, de legalábbis valamilyen erjesztett almalevet. Állítólag tőlük került a Gallok és a Baszkok kezébe a recept, akik forró, erjesztett almalevet és forró, mézes, fahéjas vízzel leöntött almateát is ittak. Ez utóbbi neve Phitarra volt. A IX. században Nagy Károly elrendelte, hogy a sörgyárak gyártsanak alma és körtebort is a számára. Meg kell hagyni, jó ízlése volt Károlynak.
Cidert csakis cider almából
A XIII. században Normandiában már az almabor kezdte kiszorítani a sört a legtöbb eladott szeszesital képzeletbeli dobogójáról, és ekkortól csaknem ugyanannyi almabort adtak el évente, mint amennyi sört. A XV. században a cider kultúra már megérett arra, hogy külön kezdjenek almafajtákat nemesíteni, kifejezetten almabor termelés céljára. A hagyományos, ciderhez való alma apró, nagyon kemény és gyümölcsként fogyasztásra alkalmatlan. Rostjai szinte elrághatatlanok, íze keserű. A cider must kétféle alma keveréke a keserű-édes és a keserű-éles almáé. Próbálkoznak más almafajták bevonásával is a termelésbe, de egyiknek se lesz olyan finom, karakteres az íze. Ezzel meg is válaszoltuk azt a kérdést, hogy miért nincs Magyarországon cider termelés, amikor minden nyáron azt hallani, hogy a kereskedők csak áron alul, fillérekért hajlandóak felvásárolni a léalmát.
1588-ban, Julien Le Paulimer orvos, kiadott egy könyvet, amiben az almabort, mint egészséges, a testre gyógyító hatással bíró italként mutatta be. Jó trükk, ismerünk ilyen keserű likőrt is Magyarországon. Még vöröskereszt is volt a kis zöld, gömbölyű üvegeken, amit aztán a valódi Vöröskereszt lecseréltetett fehérre.
Rengeteg adót termel
1720-ban a francia állam is érdekelt lett az adók révén az alma és az almabor termelésében, ezért támogatta a faiskolák létrehozását. Az 1860-as években filoxéra járvány elpusztította az európai szőlőültetvények nagy részét, így elsőszámú erjesztett ital Franciaországban az almabor maradt, mert borozni azt muszáj. Ekkoriban az addigi négymillió hektár almáskert tizennégymillióra nőtt.
Apának külön hordó
Anglia bizonyos helyein szokássá vált ebben az időben, hogy családonként két hordó ciderrel rendelkeztek. Az egyiket valóban ihatta a család minden tagja, gyerekek, nagyszülők, asszonyok is, de a másik csakis a férfié volt. Így nem kellett a hároméves gyereket félrelökni a hordótól, amikor apuka megszomjazott. A családfő külön bejáratú ciderét az almalepárlóban tartották, ahol reggel felsorakoztak a családfenntartó férfiak, és kinek-kinek belemérték a saját fakancsójába a napi fejadagját. Kezdődhetett a napi munka.
Dübörög a cider ipar
A második világháború után azonban az egész világon, így Angliában is nagyon megváltozott az emberek élete. A kis farmgazdaságok helyét a nagyobb termelőüzemek vették át. Bár most is találkozhatunk sok helyen pici házi cider üzemekkel, de a hipermarketek polcaira nem ők szállítanak, hanem hatalmas cider gyárak.
Az almát eredetileg lóval, vagy vízzel hajtott kőmalmokban zúzták össze. Természetesen ma már a malmokat áram hajtja, és nem kőből készülnek, a régi csavaros préseket pedig felváltotta a mechanikus, láncos prés. Ezután az almát hatalmas kendőkbe szedték, becsomagolták, és 10-12 réteget tettek belőle egymásra. Présben kinyomták a levét, amit hordókban érleltek. A maradék almát megették az állatok, komposztálták vagy pálinkát főztek belőle.
Jó lenne, ha Magyarországon is elkezdődne a cidernek való alma vagy körte termesztése. Rossznyelvek szerint a magyar borlobbi munkájának köszönhető, hogy nem kezdtek még cidergyártásba hazánkban. Jövő héten cidert tesztelünk, ugyanis a hipermarketek polcain egyre többféle gyöngyöző almabort találhatunk, nem árt tudni melyiket érdemes, és melyiket nem érdemes fogyasztani.
