Legutóbb három éve vizsgáltunk fogyasztószereket, melyeket gyógyszertárból és internetről vásároltunk, hogy megnézzük, tényleg az van-e bennük, mint amit állítottak a gyártók. A cikk hatására kicsit több figyelem terelődött az étrend-kiegészítőkre, és azóta ha valaki forgalmazni akar Magyarországon egy terméket, bejelentési kötelezettsége van az Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), vagyis márciustól az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) felé.
Ennek ellenére a mai napig kaphatók pont ugyanazok a szerek az interneten, mint amiket akkor vizsgáltunk. Jelenleg egyetlen per folyik ilyen témában a Kiskunhalasi Járásbíróságon, de még ott sem tisztázott, hogy ártalmas közfogyasztású cikkel való visszaélés vagy természetkárosítás a vád. A másik esetben a XV. kerületi rendőrkapitányság felfüggesztette a nyomozást, azzal az indokkal, hogy "az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható", mivel a cég közlése szerint – bár úgy tűnik, hogy az ő termékük az, és az ő nevük szerepel a csomagoláson, mint forgalmazóé –, valójában nekik ahhoz semmi közük.
Összesen 5 terméket vásároltunk,melyet továbbítottunk a Szegedi Tudományegyetem, Farmakognóziai Intézetének. A P57 Hoodia és a Meezitang vagy más néven szerint Meizitang termékek mellett a Scitec cég „REVEX-16” nevű stimuláns súly- és testzsír-menedzselő komplexét vizsgáltattuk be.
A Vatera még mindig az egyik legnagyobb oldal, ahol a mai napig kapható a P57 Hoodia nevű termék, ami az OÉTI által regisztrált étrend-kiegészítők listáján nem szerepel. Ennek ellenére mi egészen könnyedén jutottunk hozzá, nagyon korrekt minősítésű eladók küldték el a termékeket, miután átutaltuk a pénzt. Ez mindössze 1800-2000 forintba került (+ postaköltség).
Mi az a hoodia?
A Hoodia gordonii egy kaktuszféle mely Dél-Afrikában és Namíbiában őshonos. A védett növényt 1779-ben fedezték fel és írták le. A bennszülöttek jól ismerték a növényt, melynek az a jó hatása van, hogy csökkenti az éhségérzetet. A hatóanyagát 1977-ben izolálták, és P57-nek nevezték el. Védett növény, ezért behozatala és forgalmazása engedélyhez kötött.
Ennyi P57 Hoodiát foglalt le a NAV:
2013: 891 doboz (26730 db)
2014-ben a NAV nem foglalt le Hoodia terméket, amely a korábbi sikeres felderítő-tevékenységnek is köszönhető – közölték.
Nem álltunk meg a Hoodiánál, hanem vásároltunk egy, a fórumokon sokat dicsért szert, a Meeiztangot is, melyet azzal hirdetnek, hogy: "Az MZT Botanical Slimming 100 %-ban természetes, növényi összetevőket tartalmazó lágyzselé kapszula".
Az összetevők
XianXian cao 21%, Jobstears 18%, Artemisia dracunculua 12%, Psyllium Husk 19%, Bambusz hajtás 16%, Lótusz levél 14%. A szegedi egyetem kutatója szerint "a XianXianCao helyesen Xixiancao, amely kínai név Siegesbeckia fajok föld feleti részét fedi.
A Xixiancao a Kínai Gyógyszerkönyvben megtalálható, elsősorban ízületi reumás panaszok kezelésére használják, fogyasztó hatásáról a Gyógyszerkönyv nem ejt szót. Ezzel kapcsolatos tudományos vizsgálatok nem találhatóak a szakirodalomban.
A Jobstears angol név a Coix lacryma-jobi tudományos nevű növényt fedi, amit Kínában vízhajtóként, a lép működésének fokozására, ízületi panaszokra használnak.A hagyományos kínai gyógyászatban fogyasztó hatását nem említik, azonban fogyasztó, vércukorszint-csökkentő hatásáról van néhány cikk.
A laborban szibutramin, a fentermin és a 2,4-dinitrofenol hatóanyagot kerestek, ezek ismert éhségcsökkentő hatóanyagok.
Hogy miket?
A fentermin elhízás esetén, fogyókúra során alkalmazott, étvágycsökkentő hatású szer, amelyet kedvezőtlen mellékhatás-profilja miatt a legtöbb országban is kivontak a forgalomból. A fentermin központi idegrendszeri hatású, pszichotróp vegyület, az éhségérzetet csökkenti, az anyagcserét fokozza. Anyagcserét fokozó, stimuláns hatása miatt a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 99/2007. (V. 8.) Korm. rendelet mellékletében a tiltott stimulánsok között szerepel.
A szibutramint tartalmazó gyógyszereket nagyon túlsúlyos betegeknél az elhízás kezelésére alkalmazták de az Európai Bizottság kardiovaszkuláris kockázatai miatt 2010-ben felfüggesztette a szibutramin hatóanyagú készítmények forgalomba hozatali engedélyét. Az European Medicines Agency (EMA) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága (CHMP) megállapította a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy a szibutramin kezeléssel elért súlycsökkenés mérsékelt a placebóval elérthez képest. A bizottság megállapította továbbá, hogy nem egyértelmű, hogy a súlycsökkenésre gyakorolt hatás fenntartható-e, ha a szibutraminnal végzett kezelést leállítják. A CHMP véleménye szerint, a szibutramin súlycsökkentő hatásából származó előny nem múlja felül a kardiovaszkuláris kockázatokat. A felülvizsgálatot azért 2009-ben azért végezték el, mert a szibutramint placebóval összehasonlító ún. Szibutramin Kardiovaszkuláris Következményvizsgálat (Cardiovascular Outcome Trial - SCOUT) adatai súlyos, nem halálos kardiovaszkuláris esetek – pl. stroke, szívinfarktus - előfordulásának növekedését mutatták.
A DNP, más néven a 2,4-dinitrofenol régóta ismert, először a hadászatban használták robbanó tulajdonsága miatt, majd festékként, fakonzerváló szerként, gyomirtóként, illetve a fényképészetben előhívószerként alkalmazták. Fogyasztó hatását 1933-ban fedezték fel az Egyesült Államokban, házi fogyasztószerként kezdték használni, de jelentős mellékhatásai és a hirtelen halálesetek miatt először 1938-ban, majd később 2003-ban ismételten betiltották. Napjainkban vegyipari alapanyagként, többek között festékek és gyomirtók alapanyagaként használják. Semmilyen formában nem alkalmas emberi fogyasztásra.
Eredmények
Minták
1. P57Hoodia
2. Meiiztang kapsz.
3. P57Hoodia
4. Meiiztang kapsz.
5. Scitec-Revex 16
A vizsgálati jegyzőkönyv szerint : "A tömegspektrometriás vizsgálat fentermint és 2,4-dinitrofenolt nem mutatott ki a mintákban, ezért ezeket a vegyületeket illetően további vizsgálatokra nem volt szükség. A szibutraminra jellemző 280 m/z értékű molekulaion csúcs viszont egyértelműen megjelent az 1-3 minták Q1 spektrumában, a 4. minta Q1 spektrumában kérdéses volt, míg az 5. minta Q1 spektrumában nem volt látható (1-5 ábra). Az 1-3. mintákban jelentős mennyiségű, míg a 4. mintában kisebb mennyiségű szibutramin volt kimutatható. Az 5. mintából nem volt kimutatható egyik vizsgált vegyület sem." Magyarul: random vásárlások alapján 5 termékből 4-ben gyógyszer-hatóanyag volt.
Ezek után fordultunk az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Közegészségügyi Főosztályához, akik levélben válaszoltak megkeresésünkre. Közlésük szerint azon étrend-kiegészítők kerülhetnek forgalomba Magyarországon, melyeket a az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnél (OGYÉI) bejelentenek. A népegészségügyi feladatkörében eljáró járási kormányhivatalok végzik ezen készítmények ellenőrzést.
Egy-egy ellenőrzés során az adott helyen forgalmazott valamennyi készítményre kiterjed a vizsgálat, ezáltal az OGYÉI-nél be nem jelentett, tehát illegálisan forgalomba hozott készítményekre is. Ilyen készítmény forgalomban történő megtalálása esetén a járási hivatal megteszi a szükséges intézkedéseket (pl. a készítményt eltávolíttatja a polcokról, utóellenőrzést végez, illetve bírságot is kiszabhat).
Új élelmiszerek
Azon élelmiszerek és élelmiszer-összetevők minősülnek új élelmiszereknek és új élelmiszer-összetevőknek ("novel food"), melyek emberi fogyasztás céljából történő felhasználása az Európai Unió területén 1997. május 15-e előtt elhanyagolható volt. Ezt követően lépett ugyanis hatályba az Európai Parlament és a Tanács 258/97/EK rendelete, mely az új élelmiszerek és új élelmiszer-összetevők forgalomba hozatalának engedélyezését szabályozza az EU-n belül. A Hoodia új élelmiszernek tekintendő, biztonságos fogyasztására nem áll rendelkezésre adat, így pozitív, közösségű szintű engedélyezés hiányában, jogszerűen nem forgalmazhatóak a hoodiát tartalmazó élelmiszerek – beleértve az étrendkiegészítőket is –, tekintettel arra, hogy azok veszélyt jelenthetnek a fogyasztók egészségére.
Az OGYÉI-nek 2008 óta 8 féle hoodia tartalmú étrendkiegészítőt jelentettek be, melyek mindegyikét kifogásolta az intézet, mert a termékekben felhasznált kaktusz új élelmiszer státusza miatt fogyasztása közegészségügyi veszélyt rejt magában. "Arról nincs információnk, hogy a Hoodia P57 termék szintetikus gyógyszerhatóanyagot tartalmaz" – írta az OGYÉI.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy ellenőrzik-e az apróhirdetéseket, hiszen a múltkori vizsgálatban is volt olyan termék, melyet onnan vásároltunk. "Az OGYÉI (korábban az OÉTI) a hozzá beérkezett készítmények ún. notifikálását végzi, nem feladata az aukciós vagy más oldalak figyelése. Amennyiben egy állampolgár azt észleli, hogy az interneten keresztül olyan étrend-kiegészítőt forgalmaznak, amely nincs bejelentve, vagy korábban kitiltották a forgalomból, a területileg illetékes kormányhivatalnál tehet bejelentést" – válaszolták.
A járási kormányhivatalok kiemelt munkatervi célfeladatában szerepel a forgalomban megtalálható fogyókúrát elősegítő étrend-kiegészítők jelölésének és összetételének vizsgálata 2015-ben. Ennek részeként ellenőrzik egy-egy szúrópróbaszerűen kiválasztott készítmény címkézését, bizonyos esetekben laboratóriumi vizsgálatokra is sor kerül. Az ellenőrzések száma a tervek szerint közel ötven lesz.
Notifikációs vagy OÉTI szám
A készítményen az OÉTI notifikációs szám feltüntetése nem kötelező. A lakosság a www.oeti.hu internetes honlapon a készítmény nevére keresve tud információt kapni a készítmény bejelentéséről. A listában zöld pipával jelölt készítmény a jogszabályi előírásnak megfelel. Amennyiben a készítmény nevénél nem szerepel jelölés, az azt jelzi, hogy valamilyen hiányosság merült fel. A fekete csillaggal jelölt készítmények összetételükkel veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét. Amennyiben valaki olyan terméket talál amely nincs bejelentve (nincs az OÉTI listáján), nincs jelölése, vagy fekete csillaggal ellátott, a vásárlás helye szerinti megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztályán tehet bejelentést.Így játsszák ki a rendszert a kereskedők
A módszer egyszerű, a magyar hatóságok csak a magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozások ellen tudnak fellépni - állítja az ÁNTSZ, akik ezt írták nekünk: a készítményeket gyakran olyan weblapokon hirdetik, ahol a forgalmazóra vonatkozó információkat nem tüntetik fel, a weblap üzemeltetője sokszor egy harmadik országban van bejegyezve, ezért hatáskör és illetékesség hiányában az egészségügyi hatóságnak nem áll módjában eljárást lefolytatni a forgalmazóval szemben. Ehhez képest január óta az OGYÉI-nak már lehetősége van arra is, hogy a külföldi szerverek tárhelyszolgáltatóit is határozattal kötelezze a honlap elérhetetlenné tételére.
Az ÁNTSZ a fogyasztóknak azt javasolja, csakis azonosítható forrásból származó, magyar nyelvű tájékoztatóval ellátott terméket vásároljanak, amivel mi egyet is értünk, de úgy látszik a kereskedők is, ugyanis az általalunk vásárolt termékekhez magyar nyelvű tájékoztatót és használati utasítást is kaptunk.
Mit tesznek az aukciós és apróhirdetési oldalak?
A Jófogás marketingvezetője, Oláh Alexandra magyarázta el, hogyan ellenőrzik, hogy olyan termékek kerülnek-e fel az oldalra, melyek a törvény szerint árusíthatóak. "Annak érdekében, hogy a felhasználóink legális tartalommal találkozzanak a Jófogáson, többféleképpen is igyekszünk tisztán tartani az adatbázisunkat. Egy algoritmus segít nekünk kiszűrni az olyan tartalmat, ami nem való egy családbarát apróhirdetési oldalra, de emellett fontosnak tartjuk, hogy manuálisan is ellenőrizzük a feltöltött hirdetéseket, ezért egy időben több mint 10 kollégánk vizsgálja a hét minden napján a feltöltött szövegeket és képeket."
Kíváncsiak voltunk, kaptak-e valaha megkeresést arról, hogy egyes étrend-kiegészítők forgalmazását megszüntették? " Ha egy termék forgalmazása nem engedélyezett, akkor nagy valószínűség szerint fennakad az egyik szűrőnkön, vagy a szemfüles reviewer csapatunkon. Továbbá folyamatosan képezzük magunkat, hogy mindig naprakészek legyünk abban, hogy mit mehet és mi nem – ugyanez a helyzet az étrendkiegészítőkkel kapcsolatban is. Az is sokszor előfordul, hogy egy-egy hirdetőnk jelzi nekünk a nem engedélyezett tartalmat. Ebben az esetben kivizsgáljuk az esetet, és ha valóban tiltott a jelzett hirdetésben szereplő termék, akkor letöröljük az oldalról, illetve visszamenőleg is ellenőrizzük a tovabbi hasonló hirdetéseket" – vázolta Oláh, aki azt is elmondta, melyek azok a tételek, melyek nem bukkanhatnak fel az oldalukon.
- Aktiváló kódok, CD-kulcsok, az eredeti szoftvertől különválasztott regisztrációs számok;
- Olyan weboldalak, FTP szerverek, vagy az azokra vezető út megjelölése, amelyek veszélyes, illegális vagy nem birtokolható anyagok létrehozását vagy az ilyen anyagokhoz való hozzáférést elősegítő információkat tartalmaznak;
- On-line szolgáltatáshoz hozzáférést biztosító felhasználónevek, jelszavak, felhasználói fiókok; Közösségi oldalak, e-mail szolgáltatások igénybe vételére jogosító meghívók;
- Postai úton történő rendelést lehetővé tevő katalógusok, kivétel ez alól az olyan, gyűjtők részére készült katalógusok, amelyek aktuális hirdetéseket nem tartalmaznak;
- Kitöltetlen garancia-levelek, igazolványok és igazolvány érvényesítő címkék;
- Diplomamunkák, szakdolgozatok, szakdolgozat vagy diplomamunka írását megkönnyítő szolgáltatások, különösen az ilyen dolgozatok megírására, a megírásukban történő segítségre, vagy kapcsolódó anyaggyűjtésre vonatkozóan;
- Bankszámla és bankkártya, értékpapír, vagy más, nem átruházható fizetési eszköz;
- Alkohol, alkoholtartalmú italok;
- Telefonszámok
- Közbiztonságra fokozottan veszélyes eszközök, ideértve a fegyverviselési engedélyhez nem kötött eszközöket is (műtárgynak minősülő fegyverek, airsoft és paintball fegyverek, légpuska, légpisztoly, vipera, nundzsaku, sokkoló stb.).
A Vaterán is számos, vélhetően gyógyszerhatóanyagot tartalmazó fogyós szerre lehet bukkani. Megkeresésünkre elmondták: ők a termékeket aukciómoderátorok és a biztonsági csoport által is ellenőrzik, más-más szempontok szerint történő szűrés alapján.
Érdekes, hogy bár az egyetlen büntetőügy, ami folyik a Hoodiával kapcsolatban, pont a Vaterán vásárolt terméket érinti, a Vatera állítása szerint semmilyen megkeresést nem kaptak sem 2012-ben, sem később a P57 Hoodia nevű termékkel összefüggésben. Ez már csak azért is furcsa, mert ők adták ki a hatóságoknak azon vásárlók listáját, akik ettől a kereskedőtől vásároltak. Ennek ellenére "nem kapott sem a jogi osztály, sem az ügyfélszolgálat hatósági megkeresést a Hoodiával illetve annak az OÉTI visszavonásával kapcsolatban" – írták válaszlevelükben.
Termékletiltással kapcsolatban a hatóságok főleg jogosulatlan márkanév és védjegy használat, kizárólagos forgalmazási jog megsértése, iparvédelmi jogok megsértése témakörben fordulnak az oldalhoz, de a megkeresések száma minimális. Ezen kívül hatóságként csak a NAV szokott törléseket kérni a jövedéki termékekkel kapcsolatban, ők viszont rendszeresen.
A Vaterán nem árusítható egy csomó minden, ezek listáját az Általános Felhasználói Feltételek (ÁFF) 5. pontja tartalmazza. "Emellett az ÁFF-ben az is szerepel, hogy a hirdetések tartalmáért, ill. az általuk okozott bármilyen kárért teljes mértékben a felhasználó a felelős, mivel minden termék vizsgálatára (jelenleg is közel 3 millió aukció fut) sajnos nincs kapacitásunk" – vázolták a helyzetet, hogy biztos legyen, ők nem felelősek, bármi is történjen.
