Ónodi Eszter

Ónodi Eszter eldöntötte, idén nyáron nincs se tévénézés, se fölösleges telefonnyomkodás vagy számítógép előtt üldögélés. A színésznő leginkább a természetben töltött idővel, sportolással, valamint kreatív alkotással töltődik. De ugyanezek nyújtanak neki támaszt akkor is, amikor nem talál kiutat a hétköznapok nehézségeiből. Ilyenkor edzőcipőt vagy túrabakancsot húz, esetleg beugrik a medencébe, hogy kitisztítsa a gondolatait. A színésznő ismeri önmagát annyira, hogy tudja, ha megmozgatja a testét, akkor azzal rendet rak a fejében is.

Monotonitás

„A futást nagyon szeretem, és jónak tartom abból a szempontból, ha szeretnénk testileg, lelkileg és szellemileg is kiegyensúlyozottak lenni. Sokszor előfordult már velem, hogy nem is feltétlenül a testmozgás miatt, hanem egy probléma megoldásának a megtalálásáért mentem el kocogni. Ilyenkor sportolás közben nem konkrétan a problémán rágódom, hanem sokkal inkább a futásra koncentrálok. Igyekszem kiüríteni az agyamat ugyanúgy, mint egy meditáció során, és fél óra után garantáltan bevillan valami, ami a megoldáshoz vezet. 

A futás nagy segítség akkor is, amikor egy szerepet próbálok, és elakadok egy szituáció vagy egy karakter megfejtésében.

Nekem a monotonitás is hatásos, amikor úgy érzem, hogy megbillent a lelki egyensúlyom.

Ha erre van szükségem, elmegyek úszni, mert a medencében semmi nem zökkenthet ki a monotóniából, és közben nem kell semmire sem gondolnom. Megfigyeltem, hogy ha megmozgatom a testem, hirtelen a fejemben is rend keletkezik.

A fizikai aktivitás nálam el tudja indítani a szellemi egyensúly helyreállítását.” 

Gondolattisztítás

„Amikor úgy érzem, hogy kezd betelni a pohár, kimegyek a természetbe, ami kiválóan alkalmas arra, hogy egy kicsit megtisztítsam a gondolataimat. Ehhez nem kell a világ végére menni, elég egy szép zöld környezet, már az is meg tud nyugtatni, ráadásul energiával is feltölt. Ebből a szempontból nekem a Covid egy nagyon jó tanítómester volt. A karantén idején nem elégedtünk meg azzal, hogy körbesétáltuk a háztömböt, hanem elmentünk a budai hegyekbe.

Észrevettem, nekem már sokszor az is segít, ha csak kiszakadok a megszokott közegből.”

Kreatív teremtőerő 

„Szeretem az alkotásnak azt a formáját is, amikor szó szerint kézzel fogható dolgokat készíthetek. Talán ez onnan ered, hogy gyerekkoromban nagyon szerettem rajzolni. Most pedig a sütés, a főzés és a kertészkedés az a tevékenység, amikor a kézügyességemre van szükség, amikor kapcsolatba kerülhetünk az anyaggal.

Számomra alkotás az is, amikor a tepsiben elrendezem a sütemény hozzávalóit, mert ezzel is a bennem rejlő kreatív teremtőerőt tudom visszaidézni.

Naponta főzök, ilyenkor nem mindig tudok kísérletezni a konyhában, de ha van időm, akkor a gasztronómia izgalmas és ismeretlen terepeire is elmerészkedem. Ilyen volt például a Covid alatt a kenyérsütés. Amíg ki nem próbáltam, addig azt hittem, hogy csak a boltban tudom megvenni a kenyeret, majd kiderült, hogy a saját sütőmben is elkészülhetett.”

Felismerés

„Miután minden szentnek maga felé hajlik a keze, ha a testi-lelki egyensúly megteremtésének kulcsát keressük, akkor meg kell említenem, hogy a színház- és a mozilátogatás is egy hasznos tevékenység lehet akkor, amikor egy nehezebb helyzetből keresünk kiutat.

Amikor egy problémával szembesülünk, kereshetünk egy szakembert, aki segíteni tud nekünk, de akár megnézhetünk egy erre rezonáló jó színházi előadást vagy filmet, ami a nehézségeket kérdezésre váltja, és nem feltétlenül ad megoldást, de mindenképpen elgondolkodtat. Erre is volt már példa az életemben. Amikor a Katona József Színházban a Nóra című darabban játszottam, sorra kaptam olyan visszajelzéseket a nézőktől, hogy bár nem lett pozitív kicsengése a színdarabnak, de sokan ezt megtekintve tudtak dönteni a saját sorsukról. Vagy úgy, hogy rájöttek, hogy egy mérgező kapcsolatban élnek, és ebből ki kell lépniük, ehhez pedig az előadás adta meg nekik az utolsó löketet, vagy épp ellenkezőleg. Felismerték, hogy a főhőshöz hasonló helyzetben vannak, és látva a szituáció egyik lehetséges kimenetelét, elkövettek mindent, hogy velük ne az történjen meg, amit a darab bemutatott.” 

Tudatosság

„Nagyon fontos a digitális detox is, hiszen annyi információ ér bennünket, hogy muszáj időnként szünetet tartanunk, mert különben megbolondulunk. Mivel a tavalyi nyarat szinte végigdolgoztam, az idei nyarat szeretném valóban pihenéssel tölteni. Ez a tudatosság is egyfajta egyensúlyra való törekvés nálam, ami azt is jelenti, hogy nem nézek tévét, és szabok magamnak egy határt, hogy naponta hányszor és mikor ülök le a számítógép elé. Azt vettem észre, hogy amikor elhagyom azt a közeget, amiben az év nagy részében működöm, egy idő után nem is kell határt szabnom, hanem ösztönösen azt érzem, hogy nem is kívánom a telefonomat elővenni, mert sokkal jobban esik egyszerűen csak ülni a kertben, és bámulni a cseresznyefámat, ami szépen gyarapodik. Kellenek ezek az idők, amikor nem az algoritmus diktál, hanem én vagyok a főnök.”