tükör működése

Idén áprilisban egy tükrökkel kapcsolatos TikTok-trend rémítette meg az embereket (a videót a következő bekezdés végén találod). Úgy tűnt, hogy a sima tükör segítségével az akadályok mögé lehet látni. Miközben mi eddig úgy tudtuk, hogy az üveglapra helyezett fém csak a fényt veri vissza. Kiderült, hogy még csak az sem igaz, hogy a tükör mindent pontosan fordítva mutat. 

Ez utóbbi igen széles körű tévhit. A valóságban azonban nem varázslatról volt szó, hanem tudományról – pontosabban az optikáról, vagyis arról a szabályrendszerről, amelyet a tükrök és lencsék működésének magyarázatára dolgoztak ki. E szerint pedig túlzó általánosítás az a hit, miszerint a tükrök balról jobbra fordítják a dolgokat. Igen, ha fogunk egy újságot, a tükörben fordítva lesznek a betűk, ez igaz. De csak akkor, ha lapos tükröt használunk, és még ekkor sem pontosan: agyunk rossz következtetést von le a tükörben látottak alapján. 

Most akkor mi tükröződik merre?

Próbálj meg a tükör elé állítani valamit, aminek egyértelmű az eleje és a vége, és jobbra mutat. A tükörbe nézve merre néz? Ugyanarra. Nem fordult meg a másik irányba. Miért? Mert a lapos tükrök nem változtatnak semmit semmilyen meghatározott irányba. Csak a világunk belülről kifelé fordított változatát hozzák létre. Túl fizikatanárosan hangzik? Akkor képzelj magad elé egy jobbkezes kesztyűt. Ráillik a bal kezedre? Nem. De ha kifordítod, akkor már igen. Ezt a „kifordítást” hozzák létre a lapos, szabatosabban kifejezve a sík tükrök.

Így működik az autód

Ha egy tárgyra nézel, a fény egyenes vonalban mozog a szemed és a tárgy között. Amikor a fény tükörrel találkozik, a tükörbe érkezés szögétől függően visszaverődik. Ez a magyarázata a fenti videónak, ezért tűnik úgy, hogy a tükörrel a papír mögé láthatunk. De ha egyenesen előre nézel a tükörbe, az olyan, mintha egy tökéletes maszkot néznél magadról, amelyet kifordítottak. A dolgok persze sokkal bonyolultabbá válnak, ha homorú vagy domború tükröt használunk. A visszapillantó, domború tükörben látott kép a valóságosnál kisebb, emiatt pedig úgy tűnik, hogy az adott, visszatükrözött tárgy messzebb van, mint valójában. Cserébe viszont az egyébként belátható területnél jóval nagyobbat szemrevételezhetünk, ami vezetésnél elképesztő előny. A homorú tükör, amit például a fogorvosok használnak, de ami a zseblámpáinkban, az autók reflektorában és a Hubble űrtávcsőben is ott lapul, felnagyítja a tárgyak képét.

Így működik a zsarutükör

Na jó, de hogy működik az egyoldalú tükör, a rendőrségi kihallgatást ábrázoló filmek kötelező eleme, ami csak a kihallgatottnak tűnik fényvisszaverő eszköznek, a másik oldalról megfigyelésre alkalmas ablak? Hogy tudtak létrehozni ilyen tükröt? A válasz az, hogy sehogyan. Ilyen nem létezik. Viszont tényleg működik. Az egész olyan optikai csalódás, amit akkor tapasztalsz, amikor a másik napszemüvegében látod magad.

A kihallgatószobában valóban van egy üveglap, ami mögé fémréteget vontak (ez eddig a sima tükör definíciója), de a harmadik, sötét, fényelnyelő réteg hiányzik. Ha e mellé vékonyítunk az alumíniumrétegen, és jelentős kontrasztot teremtünk a sötét kémlelőiroda és a fénnyel elárasztott kihallgatószoba között (minél erősebb a fény, annál erősebb a tükörkép), már meg is kaptuk az áltükröt. Amit azonnal leleplezhetünk, ha van lehetőségünk a saját szobánkban lekapcsolni a villanyt (jellemzően ezért nincs), és a mobillal rávilágítani a tükörnek látszó kémlelőablakra: máris kiderül a turpisság.