stressz hízás

Néha az egyetlen dolog, ami kicsit felspannolja a hangulatunkat és józan eszünket egy stresszes napon, az egy nagy adag zsíros és cukros falat, más néven a komfortételek. Kényelmesen összedobhatók, finomak, krémesek, cukrosak, vagy sajtosak – ki tudna néha ellenállni ezeknek?

Egy új, egereken végzett vizsgálat ugyanis több bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a stresszes evés – különösen a magas kalóriatartalmú ételek esetében – nagyobb súlygyarapodáshoz vezet, mint a stressz nélküli étkezés. A krónikus stressz bekapcsol egy kulcsmechanizmust az agyban, amely arra készteti az egereket, hogy folytassák az evést – számolt be róla kutatócsoport a Cell Metabolism folyóiratban. 

A csapat egy csoport egér viselkedését és súlygyarapodását elemezte. A kutatók bizonyos egereket krónikusan megterheltek azzal, hogy elszigetelték őket más egerektől, és más, kényelmetlen körülményeket teremtettek. A többi egeret stresszmentes életkörülmények közé helyezték. A szakemberek az egyes csoportok egereinek egy részét hagyományos táplálékkal, míg másokat magas zsírtartalmú étrenddel etettek.

Két hét elteltével úgy találták, hogy 

A kutatók rájöttek, hogy ez a különbség részben annak tudható be, hogy a stresszes egerek sokkal többet ettek, mint nyugodtabb társaik.

Ezután az egerek agyába pillantottak, hogy megpróbálják kideríteni a különbségek okait.

A közlemény szerint a hipotalamusz, egy apró terület az agy közepén (mind az egereknél, mind az embereknél), szabályozza az étvágyat és az éhséget, míg a közeli amygdala szabályozza az érzelmi válaszokat, például a szorongást és a stresszt. Miért jó ezt tudni? Mind az amygdala, mind a hipotalamusz egy neuropeptid Y (NPY) nevű molekulát termel a stressz hatására. A hipotalamuszban ez a molekula serkenti a táplálékfelvételt.

Azt a sejtést követően, hogy ez a molekula vezethet a stresszhez kapcsolódó további súlygyarapodáshoz, a kutatók kikapcsolták azt a folyamatot, amely egerekben NPY-t termel, hogy megnézzék, mi történik. Amikor blokkolták az amygdala azon képességét, hogy ezt a molekulát létrehozzák egerekben, a kutatók azt találták, hogy a stresszes és nem stresszes egerek magas kalóriatartalmú diétán körülbelül ugyanannyit híztak. Ez arra utal, hogy jól gondolkodtak, és valóban a gyanús molekula okozza a stresszes étkezéssel összefüggő megnövekedett súlygyarapodást.

A közlemény szerint az inzulinszint enyhén emelkedik közvetlenül étkezés után, hogy segítse a szervezetet a glükóz felszívódásában, és jelezze a hipotalamusznak, hogy hagyja abba az evést. A tanulmány kimutatta, hogy 

mint azoknál a stresszmentes egereknél, amelyek hasonló táplálékot ettek.

Az amygdala körül keringő magas inzulinszint miatt az agysejtek érzéketlenné váltak a hormonnal szemben. Ez viszont növelte az NPY termelését és elősegítette az evést, miközben csökkenti a szervezet energiaégető képességét.

Mit következik ebből? Stresszesen többet eszünk, aminek tudományos oka van, így ha másért nem, legalább az egészséges táplálkozásunk biztosítása miatt érdemes kerülni a tartós lelki megterheléssel járó helyzeteket. 

„Nem világos, hogy az agynak miért van ilyen mechanizmusa, de az élelemhiány és az éhezés stresszes helyzetek, és ilyen körülmények között nagyobb mennyiségben evés túlélési előnyt jelenthet” – latolgatta Herbert Herzog, a tanulmány vezető szerzője a szervezet különös működésének okát.