sóska előnyei

Mi is tudjuk, hogy a sóskaleves és a csalánfőzelék nagyon egészségesek, ahogy a csukamájolajról is hallottunk már jókat, de mi nem vagyunk olyan szerencsések, mint ti, ezért valami másból kell beszereznünk a szükséges vitaminokat. Ám ha te azok közé tartozol, akik imádják a sóska ízét, most a savanykás aromája mellett még néhány nyomós okot mutatunk, miért fogyaszd rendszeresen. Ma már ugyanis egy rakás tudományos bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a sóska igazi szuperalapanyag.

A sóska egyfajta leveles zöldféle, amelyet gyógynövényként és zöldségként használnak. Leginkább Európában, Közép-Ázsiában és Észak-Amerika egyes részein, Ausztráliában és Új-Zélandon termesztik. Savanyú, citromszerű ízű, és gyakran szerepel olyan ételekben, mint a levesek, pörköltek és curryk. A népgyógyászatban is előszeretettel használják, mivel jó az emésztés elősegítésére, a gyulladás csökkentésére és a szájfekélyek kezelésére.

Tápanyagdús

A sóska rendkívül tápláló. Amellett, hogy alacsony a kalóriatartalma, sok rost és mikroelem, például magnézium, valamint C- és A-vitamin van benne.

Egy csésze (133 gramm) nyers sóska ennyi hasznos tápanyagot tartalmaz:

• Kalória: 29
• Fehérje: 2,5 gramm
• Zsír: 1 gramm
• Szénhidrát: 4 gramm
• Rost: 4 gramm
• C-vitamin: a napi ajánlott érték (DV) 71%-a
• Magnézium: a DV 33%-a
• A-vitamin: a DV 30%-a
• Mangán: a DV 20%-a
• Réz: a DV 19%-a
• Vas: a DV 18%-a
• Kálium: a DV 11%-a
• Riboflavin: a DV 10%-a
• B6-vitamin: a DV 10%-a
• Foszfor: a DV 7%-a

A sóska különösen gazdag a vízben oldódó C-vitaminban, amely hatékony a gyulladásokkal szemben, és kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében. Magas rosttartalma is fokozhatja a teltségérzetet, és segíthet stabilizálni a vércukorszintet. Ezenkívül tele van magnéziummal, egy ásványi anyaggal, amely elengedhetetlen a csontok és a szív egészségéhez.

Antioxidánsokban gazdag

A sóska kiváló forrása az antioxidánsoknak, amelyek jótékony hatású vegyületek, hiszen megvédik a sejteket a károsodástól a szabad gyökök semlegesítésével. Az antioxidánsok segíthetnek megelőzni számos krónikus betegséget, beleértve a szívbetegségeket, a rákot és a 2-es típusú cukorbetegséget.

Egy kémcsőben végzett vizsgálat 10 növényi kivonat antioxidáns-tulajdonságait hasonlította össze, és kiderült, hogy a vörös sóska mutatta a legmagasabb antioxidáns-aktivitást. Egy másik vizsgálat bizonyította, hogy hasznos lehet az olyan neurodegeneratív betegségek kezelésében, mint az Alzheimer-kór.

Csökkentheti a rákos sejtek növekedését

Bár az embereken végzett kutatások hiányoznak, egyes kémcsövekben és állatokon végzett vizsgálatok úgy találták, hogy a sóska gátolja bizonyos típusú rákos sejtek növekedését és terjedését.

Egy kémcsőben végzett vizsgálat kimutatta, hogy számos sóskafaj elpusztította a mell-, méhnyak- és bőrráksejteket. Mégis további vizsgálatokra van szükség annak meghatározására, hogy a sóska hogyan befolyásolhatja a rák növekedését az emberekben, ha kiegyensúlyozott étrend részeként fogyasztják.

Támogatja a szív egészségét

Állatkutatások azt sugallják, hogy a sóska számos szempontból javíthatja a szív egészségét. Egy patkányokon végzett vizsgálatban kimutatták, hogy a sóskakivonat módosítja a vérlemezke-aggregációban részt vevő bizonyos utakat – azt a folyamatot, amelyben a vérlemezkék összetapadnak –, hogy csökkentse a vérrögképződést. 

Más állatkísérletek azt is kimutatták, hogy a sóskakivonat segíthet az erek tágításában, hogy megelőzze a magas vérnyomást. Végül, a sóska rostokban és antioxidánsokban gazdag, mindkettő elősegíti a szív egészségét. 

Lehetséges hátrányok

A legtöbb egészséges felnőtt mérsékelt mennyiségben fogyaszthatja a sóskát a kiegyensúlyozott étrend részeként. Néhány ember azonban allergiás lehet erre a zöldfélére. Ha fogyasztása után bármilyen káros tünetet tapasztalsz, esetleg allergiás vagy a család más növényeire, például a rebarbarára, a hajdinára és a csomófűre, el kell kerülnöd a fogyasztását.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a sóska oxalátot tartalmaz, egy gyakori növényi vegyületet, amely blokkolhatja az ásványi anyagok, például a kalcium felszívódását. A kalcium és az oxalát is kötődhet egymáshoz. Ez hozzájárulhat a kalcium-oxalát vesekövek képződéséhez, amelyek kemény ásványi lerakódások a vesékben. Ezek olyan tüneteket okozhatnak, mint a fájdalom, a hányinger vagy a hányás.

Azonban ahelyett, hogy az oxalátban gazdag ételeket, például a sóskát kivennéd az étrendedből, próbáld meg növelni a kalciumbevitelt, korlátozd a sófogyasztást, és igyál sok vizet, hogy megelőzd a kalcium-oxalát vesekő kialakulását.