Az, hogy ne nézz meg semmilyen olyan filmet, amely ijesztő jelenetekkel van tele, ma elég nehezen kivitelezhető: lássuk, mit tehetsz ehelyett!
Álmodban is kísért a film hatása?
Gondolj csak azokra a filmekre vagy sorozatokra, melyek kategóriájukat tekintve nem a horrorba vagy a thrillerbe sorolandók, ám mégis nagymértékben tartalmaznak ijesztő elemeket. Tökéletes példa a nézettségi rekordokat elérő Stranger Things: ha nézed, biztosan tudod, miről beszélünk.
De említhetnénk akciósorozatokat vagy sci-fi filmeket, melyekben a véres ábrázolásmód és a megrázó bűncselekmények egyre nagyobb számban fordulnak elő, vizuálisan pedig egyre élethűbben adják át azokat a filmesek.
Festő Blanka pszichológus azt mondja, a rémálmok egy-egy ijesztő tartalmú film vagy sorozat után az érzékenyebb embereket sújtják inkább.
„Különösen befolyásolhatják az erős ingerek azokat, akik alapvetően könnyen aggodalmaskodnak, szoronganak, hiszen ők az átlagosnál is érzékenyebbek a negatív hatásokra,
sőt, többet is monitorozzák azokat, mintegy számítva arra, hogy úgyis bekövetkezik valami rossz”.
A szakértő szavai is alátámasztják, hogy aki jobban fogékony a külső ingerekre és hatásokra, az a horrort és ijesztő műfajokat is jobban átéli, ettől felerősödik benne a szorongás is a filmek hatására.
Mi is az a rémálom?
„Ha valaki szívesen néz heves érzéseket kiváltó tartalmakat, fontos, hogy tisztában legyen a saját határaival: érdemes azokat tiszteletben tartani, vagy ha sikerült átlépni őket, akkor foglalkozni a frusztrációnkkal, kellőképp megdolgozni azt” – tanácsolja a pszichológus.
Fontos, hogy tisztában legyünk a rémálom fogalmával is, melyet a szakember így ír le:
„A rémálmok a REM-fázisban fellépő, félelmetes, szorongató tartalmú álmok, melyeket számos tényező okozhat, mint például az étkezés közvetlen lefekvés előtt, az alkohol vagy különféle gyógyszerek, de gyakorta inkább a stressz, szorongás és különféle traumatikus élmények a kiváltó faktorok.”
Miért jönnek elő alváskor az ijesztő élmények?
Tegyük fel, hogy baráti társaságban vagy, és halloweenkor megnéztek egy horrort, mert akkor az a szokás. Nyilván nem vallod be túl széles körben, hogy te inkább ezt kihagynád, nehogy ezért utána puhánynak tartsanak, így a film elindul, te pedig nézed a társasággal együtt.
Tudod, hogy ez csak film, próbálod a kiváló maszkokat figyelni, és magadban azt hajtogatod, hogy akiket véresen látsz, azok csak színészek,
de a vizuális és audiovizuális ingereket az agyad nagy dózisban kapja ilyenkor. A film után a barátaiddal tovább beszélgettek, esztek-isztok, vidám témákról beszéltek, jó esetben még sötét sincs kint, de amikor hazaérsz és álomra hajtanád a fejed, megrohamoznak a látott képek.
Festő Blanka szerint ennek a következő magyarázata van:
„A készenléti állapot a film vége után lassan ugyan lecseng, de megnehezítheti számunkra a következő éjszakát. Előjönnek az ijesztő jelenetek, a vér, a tabuk, amikről a filmen kívül nem szokás beszélni, vagy épp azok a képkockák, amikkel a valóságban is dolgunk van, amik belső konfliktust, negatív érzelmeket keltenek bennünk” – fogalmazott.
Milyen fizikai tünetekkel jár egy ijesztő jelenet?
Érdekesség, hogy hiába tudjuk, hogy ez nem a valóság, tehát nincs okunk tőle félni, a testünkben mégis tényleges fizikai reakciókat okoz a filmes borzongás. A szakember szerint a moziban ez a hatás még erősebb, így ha érzékenyebb vagy, tényleg kerüld, akárhogy is kérlelnek a barátaid, hogy csatlakozz a horroresthez.
„A napjainkban készült filmek, sorozatok többsége rendkívül hatásvadász, jól kidolgozott vizuális és hangeffekttel teli, különböző trükköket alkalmaznak, hogy a feszültség vagy a veszély érzése még inkább átmenjen a képernyőn. A hatás pedig jelentősebb, ha a moziban nézünk egy-egy jól sikerült, ijesztő horrort, ahol a nagy képvászon, és az erős hanghatások tovább borzolják a kedélyeket. Habár tudatosan tisztában vagyunk vele, hogy nem vagyunk valódi veszélyben, a testünk arra van huzalozva, hogy reagáljon a fenyegetésre: megemelkedik az adrenalinszint, a szívünk hevesebben dobog, figyelmünk egyre inkább beszűkül a veszélyesnek ítélt ingerre, a pupillánk kitágul, izmaink megfeszülnek. A fiziológiás reakciók mellé viszont az érzelmek is becsatlakoznak, amikről előfordul, hogy nem veszünk tudomást, vagy elnyomjuk őket” – sorolja a szakember.
Mit tehetsz ellene?
Szerencsére, mivel az agy jól tudja, hogy ezek csak filmek, így a hatásukra fennálló esetleges rémálmok is csak rövid ideig kísértenek, de ha tudod magadról, hogy nem bírod a horrort, tehetsz pár dolgot védekezésként, a rossz alvás ellen. Természetesen amellett, hogy egyáltalán nem nézel ilyen műfajú filmeket, sorozatokat, más megoldás is létezik.
„Hasznos lehet a látott tartalmak minél részletesebb kibeszélése, hogy milyen jelenetek milyen érzéseket, gondolatokat ébresztettek bennünk, emellett érdemes valamilyen pozitív dologgal a fejünkben lefeküdni, például alvás előtt megnézhetünk egy vicces vagy megnyugtató jelenetet. Ha kellőképp előrelátók vagyunk, időzíthetjük a filmet vagy sorozatot a nap folyamán valamikor korábbra, hogy elegendő idő jusson a feldolgozásra.
Az álmok segíthetnek megküzdeni az ébrenlét alatti negatív, szorongató tartalmakkal, hozzájárulhatnak a kellemetlen élmények, érzések feldolgozásához. Ilyen kellemetlen érzések pedig könnyen támadhatnak bennünk egy-egy jól sikerült film megtekintése során” – egészíti ki még Blanka. Ha nem vagy érzékenyebb a horrorfilmekre, örülj, hogy nyugodtan élvezheted őket, rémálmok nélkül.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
