Vágjunk rögtön a közepébe, hiszen legtöbbünket az érdekel leginkább, hogy milyen szennyező anyagok szállnak az otthonunk levegőjében!
Miután olyan sokféle szennyezőanyag van, érdemes ezeket csoportonként megvizsgálni. A szennyező anyagok forrása szerint megkülönböztetünk bel- és kültérieket. Előbbiek származhatnak például különféle bútorokból vagy háztartási vegyszerekből, sütő- és fűtőberendezésekből, klíma- és egyéb készülékekből, de kerülnek a levegőbe az ott tartózkodó emberekből is, például vírusok, baktériumok.
Beltéri légszennyezők származhatnak még épületkárokból is, például penészgombák, poratkák; és tulajdonképpen maga az emberi tevékenység, a saját lakáshasználatunk is lehet egy olyan szennyezőforrás, amely problémákat okozhat.
A kültériek elsősorban égéstermékekből, nem megfelelő anyagok eltüzeléséből, közlekedésből, elhanyagolt növényzetből és egyéb szennyező forrásokból származnak. Van egy másik felosztás is, amelyet követhetünk a légszennyező anyagok csoportosításánál, hogy azok milyen eredetűek: kémiaiak vagy biológiaiak.
Olyan sokat hallunk lakásunk láthatatlan élőlényeiről, ezért fontos lenne tisztáznunk, hogy mik is ezek!
A vírusokat ugyan nem soroljuk az élőlények közé, mégis általában ezekről beszélünk először. A levegőben található vírusok forrása egyértelműen az ember, de ha a lakásban nem tartózkodik fertőző beteg, akkor ezek szerepe általában elhanyagolható. A belső téri levegő baktériumai túlnyomórészt az emberi szervezetből származnak, és közülük legfőképpen azok találhatók meg a levegőben, amelyek egyébként nem okoznak különösebb megbetegedést, hanem együtt élnek velünk a bőrfelületeinken, a nyálkahártyánkon, tehát már légzéssel és beszéddel is kijutnak a levegőbe.
Viszonylag ritka, hogy egy átlagos lakásban a baktériumok közt kórokozókat találunk, a jelenlétük inkább egyfajta higiéniai jelzés, tehát a levegőben a nem megfelelő takarítás vagy lakáshasználat esetén dúsulhatnak föl nagyobb koncentrációban.
És mi a helyzet a gombákkal? Sok otthonban küzdenek például a penésszel.
Gombák normál esetben is vannak a levegőben, hiszen nagy részük eleve úgy szaporodik, hogy spórákat szór a levegőbe. Ezekhez már alkalmazkodott a szervezetünk, ezzel könnyedén megküzd az immunrendszerünk, hiszen a természetes környezetünk részei. A probléma a lakás penészedésekor jelentkezik.
Miért?
A szervezetünk számára természetes állapotra az jellemző, hogy sokféle gombaspórával találkozunk, de ezek összetétele, mennyisége gyorsan változik a levegőben. Ha viszont penészes lakásban tartózkodunk, az a szervezetünket jobban igénybe veszi, mert hosszabb ideig, illetve rendszeresen, nagy koncentrációban és ugyanannak az allergén gombafajnak a spórái terhelik a szervezetünket. Ez az egyoldalú kitettség előbb-utóbb egészségi problémákhoz vezet; hogy pontosan mikor, az egyénenként nagyon eltérő – számos tényezőtől függ, például a genetikai háttértől, egy esetleges alapbetegségtől, a penészgomba típusától, a spórakoncentrációtól, a lakáshasználattól, a kitettség hosszától stb.
Milyen gondokat tud okozni a penész?
A penészgombák elsősorban légúti allergiás megbetegedéseket, irritációt, nehézlégzést (asztmát) okozhatnak a spórák allergéntartalma révén. Jellemző, hogy a lakásban – főként reggel – jelentkeznek a tünetek, de az épület elhagyása után javul az állapot.
Közismert, hogy a penészgombák toxinokat is termelnek, ám miután ezekből viszonylag kis mennyiség jut a levegőbe, elsősorban nem emiatt veszélyesek.
A penészes lakásban élők gyakran panaszkodnak fejfájásra és depresszióra is. Utóbbi összeköthető azzal a nyomasztó érzéssel, hogy a penész nemcsak kellemetlen látvány, hanem kellemetlen szagú is, és jelenlétével általában a rossz anyagi helyzetre és a betegségekre asszociálunk, gyakorta helytelenül. A gombák fertőzéseket is okozhatnak, ezek azonban csak az immunhiányos állapotban lévő, általában komoly alapbetegségben szenvedőket veszélyeztetik.
Jól tudom, hogy ahol gombák vannak, ott poratkák is?
Ezek az élőlények általában a gombák hatására jelennek meg, úgymond a gombák jelenléte csalogatja őket. A poratkák gyorsan el tudnak szaporodni a lakásban, és a levegőbe szóródó ürüléküknek olyannyira erős az allergizáló hatása, hogy általában még a gombák okozta tüneteket is felülmúlják. Legjellemzőbben nagyon erős asztmában, nehézlégzésben, fulladásban nyilvánul meg.
Mi az igazság a lakásban tartott házi kedvenceinkkel kapcsolatban?
Problémát a nem megfelelő állattartás és higiénia okozhat, és ilyenkor általában a négylábú kedvencekről érdemes beszélnünk, köztük a kutyákról és a macskákról.
Utóbbiak erősebben allergizálnak, mint a kutyák, így nem tanácsos lakásban tartani őket.
Nagyon elszennyeződhetnek miattuk főleg a kárpitok, a szőnyegek és a matracok, ráadásul a macskaallergén egy nagyon nehezen takarítható, ragadós anyag, amely még azután is hónapokig megmarad a lakásban, hogy az állat már nincs ott.
Ilyen módon akár használt bútorokkal, szőnyegekkel is átkerülhet más lakásokba, ahol szintén komoly allergiás panaszokat, nehézlégzés jellegű tüneteket okozhat.
Lássuk a növényeket: sokak ellensége a virágpor is – ezek milyen koncentrációban jutnak be a lakásunkba?
A virágporok túlnyomó része kültéri eredetű, amelyek főként szellőztetéssel, a ruhánkon és a hajunkon jutnak be a lakásba. Az általuk kiváltott allergia (szénanátha) jellemzője, hogy szezonális. A pollen-előrejelzés az allergia felismerését és a súlyosabb tüneteket okozó koncentráció elkerülését segíti. Az előrejelzések, tájékoztató anyagok hiteles forrásból a Nemzeti Népegészségügyi Központ weboldalán érhetők el.
Meg kell említeni a belső térben virágzó növényeket is, például a vitorlavirágot, amely lakásunk egyik pollenforrása lehet.
Ám vannak olyan szobanövények, amelyek nem pollent, hanem tejnedveket bocsátanak ki, ilyenek a fikuszok és a mikulásvirág. Ezek tejnedve allergizálhat, például bőrtünetekkel jelentkező latexallergiát okozva. A pompás kutyatejet pedig jobb, ha eltávolítjuk az otthonunkból, ennek a tejnedve ugyanis rákkeltő.
Külön lehet-e választani, hogy mely helyiségekben milyen szennyező anyagok, mikrobák találhatók?
Minden helyiségnek megvannak a jellegzetes szennyező anyagai. Nagyon érdekes, hogy a mostanában elterjedt amerikai konyhás lakásoknak nagyon tipikus a szennyezőanyag-összetétele, javarészt amiatt, mert bekerültek a nappaliba az alapvetően szennyeződésekkel járó konyhai tevékenységek, mint például a zöldséghámozás.
A hagymaféléken, főleg a vöröshagymán, nagyon sok a penészgomba – nem ugyanaz, mint a falakon találhatók –, ami hámozáskor a levegőbe szóródik. Amíg a konyhapult könnyen letakarítható, a nappali bútoraira és a könyveire lerakódott spórák sokáig megmaradva allergizálhatnak.
Divat mostanában a fürdő- és a hálószoba összeépítése is – ha belegondolunk, a hálószoba egy textilekkel, szőnyegekkel, matracokkal bebútorozott, puha, kellemes környezet, amiben nincs túl nagy nedvesség. Ezzel szemben a fürdőszoba egy nedves helyiség, ahol kerámiafelületek biztosítják azt, hogy ne legyenek az anyagok nedvszívók, a víz könnyen felszáradjon, és jól lehessen takarítani.
Ha ezt a két helyiséget összenyitjuk, akkor a fürdőben termelődő nedvesség átáramlik a hálószobába, ahol a matrac, a szőnyeg, a ruhák és a gardróbszekrény megszívja magát, és bennük elszaporodhatnak a poratkák, penészgombák.
Érdemes megemlíteni, hogy a gipszkarton falak és álmennyezetek miatt gyakorivá vált a rejtett penészedés – ez egyaránt érinti a konyhákat, fürdőszobákat, de akár az ezekkel a vizes helyiségekkel határos nappalit vagy a hálószobát.
Ezek után már csak félve merem megkérdezni, hogy a vécéhelyiségünk levegőjében mik lehetnek…
A vécék nagyon komoly járványos terjedést okozhatnak. Ha például nem lecsukott fedéllel húzzuk le a vécét, vagy ha a lehúzás után gyorsan felnyitjuk, a helyiségben szétszórjuk az elsősorban széklettel ürülő vírusokat és baktériumokat tartalmazó vízpermetet.
Abban a kis helyiségben egyetlen húzással körülbelül 20 ezer folyadékcseppecske jut a levegőbe, ami aztán mindenre ráülepedik, ott esetleg fertőzéseket okozva.
Mit tehetünk otthonunk egészséges levegőjéért?
Fontos a lakások rendszeres szellőztetése. Abban a korszakban élünk, amikor az épületekre elsősorban energetikailag gondolunk, a légtömör nyílászárókon és a vastag szigeteléseken át azonban nem tud levegőzni a lakás.
Ezért is korunk egyik legnagyobb problémája az, hogy nagyon magas beltéri szennyezőanyag-koncentrációnak vagyunk kitéve azokban a helyiségekben, ahol a napjaink 85-90 százalékát töltjük.
A megfelelő szellőztetéssel nemcsak a levegő cseréjéről, az oxigén pótlásáról gondoskodhatunk, hanem a lakásban termelődött pára, a különféle kémiai szennyeződések, valamint a spórák és a baktériumok eltávolításáról is.
A kémiai szennyezők esetén a szellőztetés mellett lényeges szempont az alacsony kibocsátású bútorok, épületanyagok, háztartási szerek használata. Olyan külső téri szennyezőforrás esetén, amelyet nem tudunk megszüntetni, a légtisztító berendezések is szóba jöhetnek.
Nagy divat lett a „házi ózonizálás”, amit azonban nem javaslunk! Mivel az ózon nagyon veszélyes mérges gáz, csak szakember végezhet vele fertőtlenítést; emellett nem szünteti meg a probléma okát, például a falak nedvesedését és a későbbi penészedést. A biológiai légszennyezők felszámolásánál a megfelelő eljárás: a szennyezőforrás felderítése, a háttérben található ok – például szigetelési hiba, csőtörés – kijavítása, a gombatelep és végül a kiszóródott spórák eltávolítása.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
