Ismerve a múlt század egyik legmeghatározóbb tudósának gyermekéveit, nem is olyan meglepő, hogy ilyesmi történt vele.
Einsteint 15 évesen viselkedése miatt kicsapták a középiskolából, részben ennek hatására mondott le német állampolgárságáról mindössze két évvel később.
Nem akart semmiféle közösséget vállalni az autoriter berendezkedésű német iskolarendszerrel, illetve az ország erősen militarista szemléletével sem, amelyet már ekkor szívből gyűlölt.
Einstein sosem hallgatott, ha mondanivalója volt
Ehelyett inkább Zürichbe ment tanulni, felvette az állampolgárságot, ott szerzett diplomát, majd a berni szabadalmi hivatalban kezdett el dolgozni. Itt végezte el a relativitáselmélettel és a kvantumelmélettel kapcsolatos úttörő kutatásainak egy részét. A 2016-ban leírt gravitációs hullámok létezését például már száz évvel korában előre jelezte.
Jó ideig nem tért még vissza Berlinbe, ám amikor 1914-ben, addigi munkájának elismeréseképp meghívták a Berlini Egyetemre, ahol saját elméleteit oktathatta a diákoknak, visszatért.
Tovább haladt megkezdett munkájával, azonban a politika ebbe hamar beleszólt.
Az 1920-as években a nácik a relativitáselméletet „zsidó perverzióként” elutasították, aminek következményeképp Albert Einstein halálos fenyegetések tucatjait kapta. Már sétálni sem indult el egyedül, ennek ellenére azonban nem hátrált meg, és továbbra is felszólalt az ellen, amit rossznak tartott – így a nacionalizmus ellen is felszólalt, de a kapitalizmust is megkérdőjelezte, a szocializmussal pedig szimpatizált.
Einstein levele indította el a Manhattan-projektet
A helyzet addig eszkalálódott, hogy 1933-ban Einstein Amerikába költözött, fejére gyakorlatilag vérdíjat tűztek ki, így nem volt más választása, mint új otthont keresni. A kreativitás és a szólásszabadság hazájának vélte az Amerikai Egyesült Államokat, ezért esett választása az országra,
Itt sem rejtette véka alá politikával kapcsolatos gondolatait.
„Mivel magam is zsidó vagyok, talán megértem és átérzem, hogyan érzik magukat a feketék a megkülönböztetés áldozataként” – mondta egyszer.
Felszólalt a szegregáció, a lincselések és az igazságszolgáltatás hibái ellen. Barátságot kötött W. E. B. Du Bois íróval és Paul Robeson színésszel, és tiszteletbeli diplomát kapott a Lincoln Egyetemtől.
Einstein más fizikusokkal, köztük Szilárd Leóval, Teller Edével és Wigner Jenővel együtt írt levelet a Fehér Háznak, amelyben arra biztatta Amerikát, hogy lépjen fel a náci Németország atomfegyverrel való fenyegetése ellen.
A levelet később megbánta: tulajdonképpen ez az írás adta meg az utolsó löketet a Manhattan-projekt elindításához, amelyben Einstein nem vett részt.
Képtelen vádak születtek
Az FBI érdeklődését már az emigrálását követő évben felkeltette a tudós, Hoover elnökkel levélben közölték, hogy felmerült bennük annak gyanúja: Einstein kommunista. A válaszlevélben Hoover tagadta, hogy ő bármit tehetne ezzel kapcsolatosan, ezzel a levéllel ugyanakkor megnyílt az Einstein-akta, amelyet 1950-től kezdve bővítettek igen dinamikusan.
Ez év februárjában Harry Truman elnök bejelentette, hogy Amerika hidrogénbombát fejleszt, amire válaszul Einstein megjelent egy tévéműsorban, amelynek házigazdája Eleanor Roosevelt volt, és nyilvánosan elítélte a törekvést.
„A földi élet megsemmisítése a technikai lehetőségek határain belülre került” – mondta, ezzel feldühítve Hoovert: Einstein ekkor az FBI szoros megfigyelése alá került. A kormányügynökség a tudós ismerősei után nyomozott, fiáról pedig egy időben azt hitték, szovjet túsz – holott Dél-Karolinában tartózkodott.
Az újságkivágások szerint olyan hírek is terjedtek a kutatóról, miszerint segített náci tudósoknak egy halálsugár megalkotásában.
Az FBI a katonai hírszerzésnél érdeklődött arról, igaz lehet-e ez, akik közölték vele, hogy a dolog képtelenség. Akadt olyan nézet is, amely a kutatót az ufókhoz kötötte, és megállapította, hogy az ismeretlen repülő tárgyak szovjet kémek.
Deportálták volna Amerikából
Azt nem tudjuk, hogy Einstein tudatában volt-e annak, mi készült ellene: az FBI-nak ugyanis úgy tűnik, volt egy konkrét terve is arra nézvést, hogy mit tennének vele, ha rá tudnák bizonyítani a képtelen vádakat, vagy legalább a kommunizmust. Ez ugyanis a hidegháborús években elvághatta valaki karrierjét is, amire az atombomba atyjának, Robert Oppenheimernek élete a legjobb példa. Einsteint meg tervezték fosztani 1940-ben megszerzett állampolgárságától, és felmerült az is, hogy kitoloncolják Amerikából: hogy hova, arról nem szólnak a feljegyzések. Bármi is volt az igazság, Albert Einstein hátralevő életében a nukleáris fegyverek korlátozásáért harcolt, életrajzírója, Andrew Robinson szerint pedig azt a férfit, akit a nácik által ellene tervezett gyilkossági kísérlet sem tudta megrázni, nem valószínű, hogy igazán megijeszthette volna az FBI terve. A róla készített feljegyzések egy része mára nyilvánosan elérhető, így bárki kutathatja, mivel kapcsolatosan is vizsgálódott annak idején az FBI Einsteint illetően.
Így reagált az atombomba atyja, miután látta, mit szabadított el fegyverévelRobert Oppenheimert elrettentette az, amire egy atomfegyver képes: egész hátralevő életére rányomta ez bélyegét.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
