áztatás bab

Az áztatás egy régi, hagyományos konyhatechnológia, ami nem csak egyszerűen előkészíti az ételt, hogy elég puha legyen a fogyasztáshoz. Vannak olyan élelmiszerek, melyeknek a feldolgozhatósága mellett az íze is megváltozik, ha egy rövid időre vízben pihentetjük.

Áztatás pró és kontra

Az áztatásnak számos pozitív előnye van. Egyebek mellett főzés közben nem esnek szét, hanem egyben maradnak a szemek, növeli az étel tápértékét, és csökkenti a toxintartalmát. Az áztatás segít abban is, hogy a szervezetünk könnyebben megeméssze és hasznosítsa a tápanyagokat. Nem beszélve arról, hogy az áztatóvízben marad a szárított hüvelyesek puffasztó hatása, néhány magfélének pedig még az íze is megváltozik. 

A beáztatott gabonafélékből hatékonyabban szívódnak fel olyan ásványi anyagok mint a kalcium, a magnézium, a vas vagy a cink. Ez annak köszönhető, hogy az élelmiszerből kiáznak azok az oxalátok és fitátok, amelyek meggátolnák, hogy a hasznos tápanyagok beépüljenek a szervezetbe. Bizonyított tény, hogy a vízbe tett gabonának még a B-vitamin-tartalma is megnőhet.

Habár az áztatás valóban lerövidíti a főzési időt, Kenji Lopez Jr. amerikai séf azonban azt állítja, ezzel a konyhatechnológiával lehet, hogy időt spórolunk, ám az étel veszít az ízéből, ásványianyag- és vitamintartalmából egyaránt. 

Ezeket az ételeket érdemes beáztatni

A hüvelyesek talán a legismertebb alapanyagok, amelyeket sokszor akár egy éjszakára is vízbe teszünk. A szárazbab, a lencse, a csicseriborsó nemcsak puffasztó hatásából veszít, és nemcsak gyorsabban megfő, hanem áztatott állapotban éri el igazán a legjobb minőségét, ekkor a legtáplálóbb. A hüvelyesek tele vannak fehérjével, rostokkal és antioxidánsokkal, melyeket áztatással sokkal jobban hasznosít a szervezetünk.

A magvak közül mindenképpen áztatás után érdemes fogyasztani a görögszénamagot, ami így valóban hatásos ellenszere lehet a székrekedésnek. Szintén emésztést segítő az áztatva fogyasztott lenmag is, amely egyensúlyba állítja a koleszterinszintet is. 

Az olajos magvak áztatása sem időpocsékolás, de csak a héj eltávolítása után lássunk hozzá. Víz hatására a dióból, a kesudióból és a mandulából is távozik a fitinsavtartalom, és megemészteni is könnyebb lesz őket. A száraz dióhoz képest a beáztatott diónak sokkal alacsonyabb a glikémiás indexe, ezért jobb, ha a cukorbetegek inkább csak áztatás után fogyasztják. 

A mandula nemcsak sokkal táplálóbb lesz a víztől, hanem hatásosabban csökkenti a magas vérnyomást és a koleszterinszintet. A csontok és az idegrendszer egészségét beáztatva a kesudió is jobban támogatja, ráadásul a víz hatására enzimgátló fitinsavtartalmából is veszít, így kismamák és gyermekek is bátran fogyaszthatják.

A gyümölcsök közül a mangónak is jót tesz, ha beáztatjuk, így emészthetőbb, táplálóbb és egészségesebb is lesz. A magas vastartalmú mazsola állaga és íze is sokkal finomabbá válik, ha nassolás vagy sütés előtt egy kis vízbe áztatjuk. 

Az aszalványok közül előnyére válik az aszalt szilvának is, ha egy éjszakára vízben pihen. Ha pedig az áztatóvizet megisszuk, az emésztésünket is felturbózzuk.

Mit és mennyi ideig áztassunk?

Általánosságban elmondható, hogy minél keményebb az étel alapanyaga, annál hosszabb ideig érdemes áztatni. Bármit áztatunk, mindig csak annyi vízzel öntsük fel, amennyi ellepi.
A legjobb, ha a gabonákat, a magvakat, a gyümölcsöket és a hüvelyeseket is egy éjszakára, akár 10-12 órára beáztatjuk. Fontos, hogy legalább 8 órányi áztatásra szükség van ahhoz, hogy a legjobb hatást fejtsék ki fogyasztásuk után az említett élelmiszerek.