Katalin hercegnéről köztudott, hogy kedvenc édessége egy sticky toffee pudding elnevezésű angol desszert, amit úgy fordíthatnánk pongyolán magyarra, hogy ragacsos karamellpuding, de ez bizony egyáltalán nem árulná el, hogy valójában miről is van szó. Ez a desszert ugyanis egyáltalán nem puding, legalábbis nem olyasmi, amit mi puding alatt értünk, és ragacsosnak is maximum csak akkor mondható, ha az ember kézzel eszi, ami tényleg majdnem kivitelezhetetlen.
De akkor mi is ez a ragacsos-karamellás édesség?
A ragacsos datolyapuding, becenevén STP angol desszert: nagyjából egy datolyával ízesített tésztakupac egy adag karamellszósszal. Hazájában gyakran szolgálják fel vaníliafagylalttal.
Története, legalábbis annak ismert része, nem is annyira a régmúltba nyúlik vissza. A legenda szerint Francis Coulson és Robert Leem már szervíroztak belőle a hetvenes években Anglia északnyugati részén elhelyezkedő Sharrow Bay Country House nevű szállodájukban.
Ám Simon Hopkinson élelmiszer-kritikus ennyivel nem elégedett meg, és igyekezett teljesen felgöngyölíteni a desszert történetét. Arra jutott, hogy nem a két említett férfi volt a feltaláló, de még csak nem is az a hölgy, aki annak vallja magát. Coulson nem is állította, hogy övé a recept, az önkéntes nyomozónak elárulta: egy Patricia Martin nevű nőtől kapta a leírást.
Patricia egy kisebb vidéki szálloda tulajdonosa volt, és a receptet egy összeállításban is publikálta. Ám mégsem ő lehetett az ötletgazda, ami úgy derült ki, hogy fia később elmondta Hopkinsonnak: édesanyja a receptet eredetileg két kanadai tiszttől kapta, akik a második világháború idején szálltak meg náluk.
Igen, úgy tűnik, a híres angol desszert valójában Kanadában született. A szakértő is azt mondja, hogy ez lehet az igazság, ugyanis az édesség inkább hasonlít egy amerikai hangulatú muffinhoz, mint egy angol piskótás édességhez.
Így készül a királyi desszert
Darren MyGrady, a királyi család egykori szakácsa weboldalán azt írja: a Buckingham-palotában gyakran szolgálta fel ezt a desszertet, és hogy az édesség még finomabb és különlegesebb legyen, néhány Scharffen Berger csokoládékockát is adott a keverékhez. Mesés élvezet a hűvös napokon, és egyszerű az elkészítése is – áradozik róla a királyi szakács.
Receptje millióféle van, egyetlen közös nevezővel: a datolyával.
Egy egyszerű leírás szerint az alábbiak kellenek hozzá.
A pudinghoz:
- 90 g aszalt datolya magok nélkül
- 1,5 deci víz
- 25 g vaj
- 75 g kristálycukor
- 1 közepes tojás
- 75 g liszt
- 2 g szódabikarbóna
- 1 mokkáskanál só
- 100 g kristálycukor
- 80 ml habtejszín
- 10 g vaj
- 50 ml whiskey
- 1 mokkáskanál só
Az elkészítés sem tűnik ördöngösségnek, mindössze annyi a dolgunk, hogy kisebb kerámia sütőformákat kivajazzunk és egy kevés kristálycukorral szórjunk ki. Ha ezzel megvagyunk, a datolyákat főzzük úgy 10 percen át egy kevés vízben, majd aprítógépben törjük krémesre. Ezek után a vajat a kristálycukorral és a sóval kell jó alaposan elkeverni, majd mehet hozzá a tojás és néhány perc keverés utána a datolyapép és a liszt. A formákba téve 160 fokos, előmelegített sütőben, légkeverés nélkül 40 perc alatt készre sütjük. A szószhoz a kristálycukrot kis lángon melegítve karamellizáljuk, majd hozzákeverjük apró kis részletekben a tejszínt, a whiskey-t, a vajat és a sót. Lehúzzuk a tűzről, hogy hűljön egy keveset. A kész süteményt tányérokra borítjuk, és még melegen, a karamellszósszal leöntve szervírozzuk.
És ha már karamell:
Különleges ajándék, akár magadnak is: vaníliás sós karamellNyammogni rajta is csodálatos, remekül feldobja a latyakos-stresszes napokat, de morzsolható pohárkrémekbe, olvasztható tejbe, és ezerféleképpen felhasználható.
Tovább olvasom
