stressz típusai

„Én stresszhelyzetben kimondottan jól teljesítek” – szokták jó néhányan mondani, és valóban akadnak, akik közepes tanulóként képesek ötösre megírni a matekérettségit, mert ijedtükben még a mértani sorozatok is értelmet nyernek. Egy vizsgahelyzet akut stressz, elmúlik, az viszont káros, ha valakinek a krónikus stressz válik az élete részévé. 

Harcolj vagy menekülj!

A stressz olyan reakció, amely akkor jelentkezik, amikor valamilyen helyzet aktiválja a szervezeted „harcolj vagy menekülj” válaszát. A szíved erősen dobog, éberebb leszel, kitágul a pupilla. Az akut stressz tünetei jelentkezhetnek egy baleset, egészségügyi vészhelyzet, szoros munkahelyi határidők, váratlanul jelentkező kiadások, közelgő fontos események, de akár egy utazás miatt is. Az akut stresszt egy adott helyzet vagy esemény közvetlen következményeként élsz át, a tünetei pedig lehetnek az álmatlanság, az agresszió, hangulatingadozás, koncentrálási nehézségek, ingerlékenység, vagy akár rémálmok is. Azonban ez megszűnik, amint túlesünk a nehéz időszakon. 

A hormonjainkra is hatással van

A krónikus stressz esetén azonban folyamatosan ki vagy téve a szorongásnak – esetleg az akut stresszt okozó helyzetek ismétlődnek –, emiatt minden epizód során hormon szabadul fel. Míg az akut stressznél az adrenalin szintje nő meg, addig a hosszú távú krónikus stressz a kortizolt emeli, ami hatással van az egész szervezetre.

Aki krónikus stressztől szenved, azt szorongásos zavarok gyötörhetik, depressziós lehet, esetleg dührohamai jelentkezhetnek, de ugyanígy ennek következménye lehet a depresszió vagy az elszigetelődés és a folyamatos fáradtságérzés.

Idővel aztán a krónikus stressz testi tüneteket is okoz és ezért is kimondottan veszélyes: a beteg hízhat vagy fogyhat hirtelen és sokat, magas lehet a vérnyomása vagy a koleszterinszintje, de jelentkezhetnek bőr- és emésztési problémák, csökkent libidó, szív- és érrendszeri betegségek és kettes típusú diabétesz, vagy akár megnövekedhet a daganatos betegségek kialakulásának esélye is. A krónikus stressz folyamatosan éber állapotban tartja a szervezetet, ráadásul – mivel folyamatosan termelnie kell a kortizolt – idővel a mellékvese kimerül, és emiatt fáradtság, depresszió és fókusztartási nehézségek is felléphetnek. 

A stressz típusai és kezelése 

Az egyik angol egészségügyi szaklap különböző kezeléseket javasol az akut és a krónikus stressz esetén; jó hír, hogy legtöbbször az akut típus nem igényel kezelést, csak abban az esetben, ha a páciens annyira rosszul kezeli ezeket a helyzeteket, hogy az megnehezíti a mindennapokat. Ebben az esetben általában életmódbéli változtatásokat szoktak javasolni: mint sok esetben, a mozgás ezúttal is segítségedre lehet, hiszen stresszcsökkentő hormonokat szabadít fel.

És persze fontos lenne, hogy kerüljük a stresszt okozó helyzeteket, ám ezt a legnehezebb kizárni az életünkből. Kezdésként például időnként este már ne nézz rá a telefonodra, a levelezésedre. 

A krónikus stressz kezelése azonban már korántsem ennyire egyszerű: a szakemberek javasolhatnak terápiát, különböző relaxációs technikákat vagy mindfullnesst, ám előfordulhat – főleg, ha a szorongást már a páciens nem érzi legyőzhetőnek, vagy esetleg depresszióba fordulnak a tünetek –, hogy gyógyszeres kezelésre van szükség, ami csökkentheti a stresszt, illetve az általa kiváltott olyan tüneteket is enyhítheti, mint például az álmatlanság. 

Ha kíváncsi vagy, milyen hatással van még a szervezetedre a stressz, olvasd el ezt a cikkünket is.