Kelbimbó egészség

A kelbimbó egészségre gyakorolt hatása

Vannak bizonyos dolgok, amiket gyermekkorunkban ki nem állhattunk, felnőttként aztán mégis életünk részeivé válnak. Így van ez sok étellel is. Gondolj csak például a spenótra vagy a borsófőzelékre. A kelbimbó szintén nem az a kategória, amitől a legtöbb gyerek szájában összefut a nyál, és felnőttként sem feltétlenül jut központi szerephez az étrendben. Pedig ez a méltatlanul mellőzött keresztes virágú zöldség fantasztikus egészségvédő tulajdonságokkal bír.

1. Leküzdi az oxidatív stresszt

Csakúgy, mint általában a keresztes virágú zöldségek, a kelbimbó glükozinolátokban gazdag. Ez az antioxidáns hatékonyan veszi fel a küzdelmet az oxidatív stresszt kiváltó szabad gyökökkel, amelyek károsítják a sejteket, majd hosszú távon különféle krónikus betegségeket, így rákot, cukorbetegséget és szívbetegséget okozhatnak.

A kelbimbó a glükozinolátok mellett olyan antioxidánsokat is tartalmaz, mint a C-vitamin, az A-vitamin és a mangán.

2. Csökkenti a gyulladásokat

Az oxidatív stressz másik káros következménye, hogy gyulladáskeltő hatású, ami elhúzódó krónikus állapot esetén súlyos betegségek kialakulásához vezethet. A kelbimbó úgy jön képbe, hogy megtalálható benne az alfa-liponsav (ALA) nevű antioxidáns, amely kivételesen erős gyulladáscsökkentőként ismert.

A kelbimbó ráadásul egy alfa-linolénsavnak nevezett ómega-3 zsírsavat is tartalmaz, amely részt vesz a szervezet gyulladásos folyamatainak szabályozásában.

3. Támogatja a bélrendszer egészségét

A kelbimbó rostokban gazdag, ezért hozzájárul az egészséges emésztés fenntartásához. Ezek nagyrészt oldható rostok, amelyek felszívják a vizet az emésztőrendszerben, és gélszerű formát öltve megkönnyítik a székelést, valamint csökkentik a puffadás, a hasmenés és/vagy az irritábilisbél-szindróma (IBS) kockázatát.

Ez segít fenntartani a „jó” és a „rossz” baktériumok egyensúlyát, ami elengedhetetlen a megfelelő emésztéshez. Tudni kell azonban, hogy a hirtelen megemelt rostbevitel kellemetlen mellékhatásokat, puffadást, görcsöket és gázképződést okozhat. Éppen ezért a kelbimbót fokozatosan érdemes bevezetni az étrendbe a bő folyadékbevitelre ügyelve.

4. Csökkenti a cukorbetegség kockázatát

A kelbimbóban található oldható rostok kiveszik a részüket a vércukorszint szabályozásából is. A bélben keletkező gélszerű anyag ugyanis csökkenti az élelmiszerekkel bevitt cukor felszívódását. Ezáltal megelőzhető a vércukorszint hirtelen összeomlása, ami komoly rizikófatort jelent a 2-es típusú cukorbetegség szempontjából.

A kelbimbóban lévő ALA emellett növeli az inzulinérzékenységet, melynek eredményeként a sejtek hatékonyan képesek felvenni a glükózt a vérből.

5. Védi a szívet

Az oldható rostok további előnye, hogy blokkolják a koleszterin felszívódását, így csökkentik az LDL, vagyis a „rossz” koleszterin szintjét. Egy 2021-es tanulmány azt is megállapította, hogy a keresztes virágú zöldségek fogyasztása mérsékeli az érelmeszesedés és az érszűkület esélyét.

6. Tele van C-vitaminnal

A kelbimbó C-vitamin-tartalma a narancséval vetekszik. Miközben egy narancsban 81,9 mg C-vitamin található, addig egy adag kelbimbóban (156 gramm) 76,5 mg.

A C-vitamin a fehérvérsejteket számát fokozva erősíti az immunitást, illetve közreműködik a szövetek helyreállításában és a sebgyógyulásában, ezzel is védve a szervezetet.

7. Erősíti a csontokat

A kelbimbó fogyasztása nem kapcsolódik szorosan a csontok egészségéhez, de tápanyagai között ott van a K-vitamin, amely aktiválja a csontképzésben részt vevő fehérjéket. Sőt, valójában ez a zöldség az egyik legjobb forrása. Egy adag kelbimbó 159 mikrogramm K-vitamint tartalmaz, ami jócskán meghaladja a napi ajánlott 75 mikrogrammos beviteli értéket.