Míg aránylag egyértelmű a helyzet akkor, amikor mindkét fél csak a saját kiadásaiért és bevételeiért felel, bonyolódnak a dolgok, ha az anyagiak terén is megkezdődik az összefonódás. Ennek a kereteit érdemes nagy odafigyeléssel kialakítani. Bár a közös kassza tovább erősítheti az összetartozás érzését, és segítségével hatékonyabban érhetjük el a közös célokat, a párkapcsolati pénzügyek helytelen menedzselése könnyen megülheti a legjobban működő együttéléseket is.
Szavazásunkon a véleményt nyilvánító olvasók 62 százaléka a közös kassza mellett tette le a voksát, összefoglaló írásunkban ennek elindításához és menedzseléséhez nyújtunk segítséget.
A Bank360 szakértői 5 gyakorlati tippet osztottak meg velünk arról, hogyan és milyen eszközökkel érdemes nekivágni a közös kasszázásnak, hogy a lehető leghatékonyabban működjön a „pénzügyi kémia” is a párok között.
1. Átláthatóságot!
A helyes pénzügyi döntésekhez elsősorban információra van szükség, mégis rengeteg olyan kapcsolat van, ahol a felek egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy mire mennyit költenek, illetve mekkora a havi bevételük, amiből gazdálkodhatnak. Ez az információhiány rengeteg probléma forrása lehet, hiszen például megtörténhet, hogy az egyik fél erőn felül spórol, míg a másik túlköltekezik, kifolyik a pénz a kezéből, így a távlati anyagi célokból nem valósul meg semmi.
Szerencsére vannak eszközeink arra, hogy felismerjük, ha ilyen vagy ehhez hasonló helyzettel állunk szemben. Nincs más dolgunk, mint rendszeresen rögzíteni minden egyes kiadási és bevételi tételt, hogy utólag megvizsgálhassuk a pénzhasználati szokásainkat. Ezt megtehetjük akár egy közösen vezetett kockás füzetben is esténként, az aznapi blokkokkal, de ha egy fokkal modernebbek vagyunk, ugyanígy járhatunk el például egy felhőben létrehozott Excel-tábla segítségével, ahol már automatikusan tudjuk elemezni az eredményeket, és akár a számlákat is csatolhatjuk egy fotóval.
A legegyszerűbbek azonban a költségvetés-kezelő alkalmazások – ezeket a mobilunkon is használhatjuk, és teljes mértékben személyre szabhatjuk. Mivel a telefon mindig a zsebünkben van, akár azonnal fel is vihetjük a kiadásainkat, így semmit sem fogunk elfelejteni. Vannak bankok, amelyeknél elérhető az elektronikus költések automatikus feljegyzése, így nekünk csak a készpénzes kiadásokra kell odafigyelni. Érdeklődjünk a bankunknál ennek a lehetőségéről.
Emellett olyan appok is vannak, amelyek összekötik a felhasználókat, így az egész család költségvetését egy helyen tudjuk kezelni úgy, hogy közben egyénileg is látjuk, ki mire költ és mennyit tesz félre. Egy ilyen alkalmazás akkor is jól jöhet, ha csak részben vagyunk közös kasszán, hiszen így minden fél látja, hogy a közös pénz mire megy el.
2. A közös célok meghatározása
Ha már együtt képzeljük el az életünket, egyértelmű, hogy rengeteg olyan célunk is közös lesz, amelyek a pénzügyeket érintik. A pénzügyi szakemberek azt tanácsolják, hogy ezeket a célokat rendszerezzük az időtáv alapján. Íme, néhány példa:
Rövid távú cél (kevesebb mint 3 év):
- diákhitel, áruhitel, hitelkártya-tartozás visszafizetése
- műszaki cikkek vásárlása
- vésztartalék (legalább 3 havi megélhetésnek megfelelő összeg) félretétele
- autócsere
- nyaralás
Középtávú cél (10 éven belül):
- lakásvásárlás
- lakásfelújítás
- építkezés
- megtakarítás
- családalapítás
- gyerek iskoláztatása
- vállalkozás indítása
Hosszú távú cél (10 évnél távolabbi):
- nyugdíj
- egészségügyi megtakarítás
3. Költségvetés tervezése
Megvan, mire mennyi megy el? Tudjuk, hogy mik a pénzügyi céljaink a jövőre nézve? Akkor itt az ideje, hogy együtt meghatározzuk a megvalósítás menetét! Ehhez a legjobb eszköz a költségvetés, amelynek segítségével egy meghatározott anyagi keretben mozoghatunk havonta, hetente vagy akár naponta is. Ha például kiderült, hogy túl sokat költünk éttermi fogyasztásra egy hónapban, meg tudunk határozni egy alacsonyabb havi keretet, amelyet erre költhetünk. A megtakarított összeget aztán valamely pénzügyi célunkra fordíthatjuk.
Ahogy a kiadásainkra odafigyelünk, úgy naplózhatjuk azt is, ki mennyit tesz félre a jövőbeli célokra, megtakarításokra. Veres Patrik pénzügyi szakértő szerint az arányok meghatározására is több megoldás létezik: a legegyszerűbb nyilván az 50-50 százalékos megoszlás, de
választhatjuk az egyéni bevételek vagy fogyasztás alapján meghatározott teherviselést is.
Ha az egyik fél nagyobb étkű, vagy speciális, költségesebb étrenden van, vállalhat nagyobb részt, például a bevásárlási költségek 60 százalékát. Ami igazán fontos, hogy próbáljuk tartani a költségvetésben meghatározott számokat, azaz ne költsünk többet és ne takarítsunk meg kevesebbet annál, mint amit elterveztünk.
Fontos, hogy időről időre üljünk le a társunkkal és tekintsünk vissza, mit sikerült elérni, hol tartunk és hol lehet még fejlődni. Ne féljünk a célok, költségvetési keretek módosításától sem! Ha szükségét érezzük, bátran nyúljunk ezekhez az eszközökhöz!
4. Jó, hogy megtakarítunk, de hol tartsuk a pénzt?
Még mindig jellemző a magyarok körében, hogy a megtakarításaikat készpénzben tartják – mondta a Díványnak a szakértő, aki szerint ennek is megvan a helye, de jóval biztonságosabb és értéktartóbb megoldások is vannak. A készpénzzel az a legnagyobb baj, hogy költséges az államnak, és sokkal kevésbé biztonságos nekünk. Arról nem beszélve, hogy a párnacihában, befőttesüvegben és még ki tudja, hol tartott pénz nem termel hozamot, inflálódik, azaz veszít az értékéből.
A készpénz persze jól jöhet, ha vészhelyzet van, hiszen gyorsan hozzáférhetünk, ezért például a vésztartalékot ideális lehet ebben tartani egy olyan helyen, amely mindkét fél számára elérhető.
Ha egy szinttel biztonságosabb helyet keresünk, akkor megtakarítási számlán vagy hagyományos folyószámlán is tarthatjuk a pénzünket. Ma már Magyarországon is van olyan pénzintézet, amely családoknak kínál ilyen konstrukciót, és akár a gyerekek zsebpénzre szánt számláját is tudják kezelni a szülők. Ugyanígy költésnél is van lehetőség arra, hogy közösen használjuk a pénzt: akár hitel-, akár betéti kártyáról van szó, igényelhetünk úgynevezett társkártyát, amelynek segítségével két kártyával használhatjuk ugyanazt a számlán lévő összeget. Netbankon, mobilapplikációban vagy akár papíralapú számlaértesítőkön keresztül azt is láthatjuk, hogy ki mire költött. Ne felejtsük el viszont, hogy a folyószámlának költségei is vannak, amelyekkel nem árt számolni.
5. Kommunikáljunk, egyeztessünk, készüljünk fel több eshetőségre
Ahogy azt láthatjuk, rengeteg eszköz és megoldás létezik arra, hogy problémamentesen vezessük a páros pénzügyeket, a legfontosabb viszont mégis a jó kommunikáció, egymás megértése és a döntések alapos megvitatása. Ahogy például a lakásvásárlást, költözést vagy éppen családalapítást tervezés előzi meg, hasonló módon kell hozzáállni a mindennapi pénzügyekhez is, hogy ne maradjon egyik félben sem tüske.
Ideális ehhez, ha együtt vesszük át, hogy milyen lehetőségeink vannak a pénzügyek terén.
Például családalapítást tervezünk, ezért kihasználnánk a babaváró támogatást? Ma már közösen, könnyedén megnézhetjük egy kalkulátor segítségével, hogy mire számíthatunk, ha nem a terveinknek megfelelően alakulnak a dolgok. Ezek olyan plusz információk a jövőre nézve, amelyeket időben megvizsgálva sok fejfájástól és vitától óvhatjuk meg magunkat.
Törekedjünk tehát arra, hogy a megbeszélt kereteket minden fél tartsa, határozzunk meg reális költségvetést, és elemezzük félévente-évente az elmúlt időszakot egy nagyobb beszélgetés során, de folyamatosan kommunikáljunk a jövőről is. Ha mindezekre odafigyelünk, még erősebb lehet a közöttünk lévő kötelék és nagyobb a bizalom.
