Ahogy a legtöbb mai fiatal, én sem érzem magam túl eredetinek, ha külföldi barátoknak, ismerősöknek paprikát és Tokajit viszek, ahogy nem is ülök be velük egy bájosnak és hagyományosnak tűnő, valójában ehetetlen, rossz alapanyagokból készült ételeket aranyáron kínáló, lehúzós magyaros étterembe pörköltet kóstoltatni.
A Kézműves Magyar Ízek Vására szervezőinek is az a célja, hogy bevezessék a köztudatba azokat az új magyar ízeket, melyeket kistermelők, családi vállalkozások termékeiben találunk, amelyek szem előtt tartják a hagyományokat, az egészséges étkezés fontosságát, és nem félnek akár eddig ismeretlen, izgalmas módon kísérletezni a magyar ízekkel. A több mint 100 kiállító részvételével zajló vásár díszvendége Erdély lesz, így számtalan olyan ételt és italt is megismerhetünk, melyek Székelyföldön régóta ismertek, de a magyarok nagy része még nem is hallott róluk.
Kóstolhatunk majd olyan különlegességeket, mint a diós-áfonyás orda vagy a tökmagos krémsajt, híres hargitai szörpöket, mangalica- és szarvashúsból készült füstölt kolbászt, rózsaszirom lekvárt, havasi bio málnamézet, ibolya-, jázmin- vagy rózsaszirmos csokoládét, de vásárolhatunk gyógynövényekből készült teát is.
A vásáron is megvehető magyar termékeket forgalmazó szervezők azt hangsúlyozták, hogy a cél a magyar termékek népszerűsítése, így a termelőknek nem kell sem helypénzt, sem jutalékot fizetni az eladott áru után. Persze felmerül a kérdés, hogy aki rákap a székely mustár ízére, ezentúl hogyan szerezheti be? Egyelőre csak a hamarosan nyíló debreceni üzletben vagy a forgalmazó webshopjában, de tervezik, hogy az egész országot lefedik majd kis boltjaik.
A rendezvény háziasszonya, Borbás Marcsi az olasz példát is felhozta, pontosabban azt a gyakorlatot, hogy az egyes tájegységekben az ott termett/termelt/készített tejet, sajtot, kenyeret kínálják az üzletek, ami egy kicsit egybecseng az 50 km-es diétával, melynek célja az volt, hogy résztvevői egy hónapig csak az élőhelyük 50 kilométeres sugarán belül előállított élelmiszereket fogyasztottak. Ha mindenki így tenne, de legalábbis hazai árut vásárolna, jelentősen növelné Magyarország gazdasági növekedését is, ugyanis éves szinten 40 000 000 kg csokoládét, 5 000 000 kg mézet, 1 600 000 000 liter tejterméket, 330 000 000 liter bort, 14 000 000 kg sonkát 6 500 000 liter pálinkát fogyasztunk. Ez egy év alatt 549 800 000 000 forint bevételt jelent. Ha mindezt magyar termelőktől vásárolnánk, több százmilliárd forintot hagynánk a magyar gazdaságban.
„Felvállaljuk a küldetést, és mindent megteszünk azért, hogy a tradicionális magyar élelmiszerek visszakerüljenek a boltok kínálatába, a kamrák polcaira, az asztalokra és kedvenceink listáira. Munkánkkal a magyar termelőket szeretnénk segíteni, a hamisítatlan magyar ízeket szeretnénk újra megismertetni mindenkivel, mert hisszük, hogy hagyományainkat meg kell mentenünk a feledéstől, és meg kell őriznünk a jövő generációi számára” – mondta Pap Krisztián, a szervező Kézműves Magyar Ízek Kft. ügyvezetője.
Aki szeretne különleges hazai ízeket kóstolni, megteheti február 11-13. között a Millenáris területén.
