Napjainkban az egyik legnagyobb közegészségügyi kockázat a világon a túlzott, helytelen, illetve indokolatlan antibiotikum-használat, ami miatt olyan „szuperbaktériumok" (pl. a tripper kórokozója) jelentek meg és terjednek, amelyek ellenállnak a különböző gyógyszereknek. A tájékozatlanság és a meggondolatlanság következtében pedig már mintegy 700 ezer ember hal meg évente, és ez a szám 2050-ig tízmillióra is nőhet, ha nem teszünk ellene semmit.
A WHO 12 országot érintő friss felmérése az antibiotikum-rezisztenciával kapcsolatos problémákat és közvéleményt írja le – kiemelve jó néhány félreértést, amelyek hozzájárultak a jelenlegi válsághoz. Az IFLScience összegyűjtött néhányat a legfontosabb tévhitek közül.
1. Ha rendesen szedem, nem alakul ki rezisztencia.
Nem igaz. A baktériumoknak már évezredek óta kell védekezniük a többi kórokozó vagy gombák által termelt vegyi anyagokkal szemben, és Alexander Fleming felfedezése, a penicillin óta ezeket az anyagokat antibiotikumként hasznosítjuk. Mivel - valamennyi élőlényhez hasonlóan - a baktériumok is alkalmazkodnak a környezet kihívásaihoz, nem mindegyik pusztul el ezektől az anyagoktól, a rezisztensek pedig egyre többen lesznek. Ráadásul egyes érzékenyebb kórokozók olyan rezisztens géneket kaphatnak más baktériumoktól, amiktől aztán azok is ellenállóvá válnak. A rezisztens kórokozók pedig az antibiotikummal kezelt szervezetben is okozhatnak fertőzést, vagy a bőr felületén megtelepedve más emberekkel való érintkezés során „továbbvándorolnak”. Ez az egyik módja az antibiotikumnak ellenálló baktériumok elterjedésének, különösen azokban az egészségügyi intézményekben, ahol a szakemberek nem fordítanak kellő figyelmet a megfelelő higiéniára. Bármennyire lelkiismeretesen is szedi tehát az antibiotikumot, az még nem garancia a teljes védelemre.
2. A szervezetünk az, ami rezisztenssé válik az antibiotikumra
Nem igaz. Ez is egy általános és téves elképzelés, hiszen maga a baktérium válik ellenállóvá, nem a testünk. Éppen ezért nem is tudunk semmit tenni azért, hogy szervezetünk legyőzze a baktériumok antibiotikum-rezisztenciáját.
Mi az az antibiotikum-rezisztencia?
Az antibiotikum-ellenállás a baktériumok azon tulajdonsága, hogy az antibiotikumok károsító hatására nem vagy csak kevéssé érzékenyek. Egyes mikrobákra sosem voltak hatással a különféle antibiotikumok (természetes vagy elsődleges ellenállás), míg más baktériumok a természetes kiválasztódás következtében válnak ellenállóvá a gyógyszerekkel szemben (szerzett vagy másodlagos ellenállás). Ez utóbbi jelenség csöppet sem számít ritkaságnak; a kórokozók és a gyógyszergyártók között folyamatos verseny zajlik. Az úgynevezett kórházi fertőzések kórokozói különösen hírhedtek nagyfokú ellenállásukról; az általuk okozott betegségek nehezen kezelhetők, hiszen a leggyakrabban használt gyógyszerek hatástalanok rájuk nézve.
Forrás: Wikipédia
3. Az antibiotikum jó megfázásra vagy influenzára is
Nem igaz, hiszen antibiotikumot kizárólag baktériummal szemben alkalmazhatunk sikeresen, a megfázást vagy influenzát azonban vírusok okozzák, amiket hiába próbálunk kiirtani a gyógyszerrel. Aki megfázásra antibiotikumot szed, az nemcsak saját magának árt a nem kívánt mellékhatásokkal, de családjának és a környezetének okoz kárt a rezisztencia növelésével, hiszen az antibiotikum túlzott vagy helytelen (vírusos fertőzések elleni) használata az egyik leggyakoribb mozgatórugója az antibiotikum-rezisztencia globális elterjedésének.
A WHO felmérésében résztvevő 12 ország lakosságának nagy része (64%) hiszi azt, hogy influenza vagy nátha ellen hatékonyan bevethető módszer az antibiotikum kúra. Az eredmények alapján az 1002 dél-afrikai válaszadó csaknem 70 százaléka él ebben a tévhitben, és emiatt kénytelenek gyakran az orvosok és ápolók antibiotikumot felírni a betegek számára, amikor nem érzik jól magukat. A vizsgálatból az is kiderült, hogy összességében jóval magasabb az antibiotikum-használat az alacsony jövedelmű országokban: a válaszadók 42 százaléka szedett antibiotikumot az elmúlt hónapban ezekben a közösségekben, míg a magasabb jövedelmű országokban ez az arány 29 százalék volt.
4. Amint jobban érzem magam, nem veszek be több gyógyszert
Nem igaz. Pontosabban attól függ, hogy bakteriális fertőzésre, vagy tévesen, mondjuk egy vírusos megbetegedés miatt szedjük a gyógyszert. Utóbbi esetben tényleg jobb, ha minél előbb felhagyunk vele, baktérium okozta betegség esetén viszont a háziorvos által előírt mennyiséget és rendszert betartva kell szedni az antibiotikumot. Ez azért fontos, mert a tünetek általában már azelőtt enyhülnek, hogy a szervezetünk elpusztítaná az összes kórokozót, és ha ezzel egyidejűleg abbahagyjuk a kúrát, vagy kihagyunk egy-egy adagot, akkor a szervezetbe jutott csekély mennyiség nem lesz képes felvenni a harcot a baktériumokkal szemben, amelyek így tovább szaporodhatnak – hozzájárulva ezzel a rezisztencia terjedéséhez. Ha tehát biztosra akar menni, akkor ne hagyja abba a kúrát csak azért, mert egy kicsit jobban érzi magát!
5. A megmaradt gyógyszer is jó lesz nekem
Nem igaz. Elég nagy hiba, ha egy korábbi kúrából megmaradt vagy másoktól kapott pirulát szed a betegségre. Ennek egyik oka, hogy a régi, esetleg lejárt szavatosságú antibiotikum nagyobb valószínűséggel vezet rezisztenciához. Másfelől azért sem a legjobb döntés elfogadni mások által kínált tablettát, mert a különféle fertőzéseket más-más készítményekkel lehet hatékonyan kezelni, így nemhogy segítenénk magunkon, de csak rontunk a helyzeten, meg persze annak is nő az esélye, hogy a kórokozók rezisztensek lesznek.
6. Rezisztencia csak a megismételt kúrák miatt alakulhat ki
Nem igaz. Antibiotikum-rezisztencia létrejöhet függetlenül attól, hogy egyszer vagy többször kell ilyen szereket szednünk. persze minél többször élünk velük, annál nagyobb a rezisztencia előfordulásának esélye, de a bélflóra drámai átalakulását vagy más nem kívánt és súlyos mellékhatásokat egyetlen antibiotikum kúra is kiválthat. Az egyensúly hiánya pedig olyan, többek között hasmenéses betegségeket okozó patogének elszaporodásához vezethet mint a Clostridum difficile.
7. Minden az orvosok hibája!
Nem igaz. Nem túlzás azt állítani, hogy az orvosi szakma a legtöbb ország lakosságának szemében „megbukott” és az illetékeseknek sokkal többet kellene tenniük annak érdekében, hogy felhívják az emberek figyelmét az antibiotikum-rezisztencia és a nem megfelelő gyógyszerhasználat okozta súlyos problémákra. De az az igazság, hogy mindannyian felelősek vagyunk a jövőnkért, az orvosokra és ápolókra nagy nyomást gyakorolnak a betegek is. Persze a betegágy melletti diagnosztika hiánya sem segít, ahogyan a tudatlanságból fakadó bizonytalanság sem.
Végkövetkeztetés
Az antibiotikumok a globális közjót szolgálják, mindenki számára elérhetőek, így viszont egyetlen személy döntései vagy tettei nagymértékben befolyásolhatják mások egészségi állapotát is. A WHO szerint itt az ideje, hogy óvatosabban és következetesebben bánjunk ezzel a létfontosságú erőforrással annak érdekében, hogy enyhítsük a bakteriális rezisztencia egyre erősödő folyamatát, mielőtt túl késő lenne.
