Állandóan arról prédikálnak nekünk, hogy óvatosan kellene bánni az antibiotikumokkal, és nem kéne minden piszlicsáré probléma esetén ész nélkül bekapni a pirulákat. Nos, az Atlanticnak köszönhetően most mi is tudomást szereztünk a legújabb témába vágó tanulmányról, ami azt próbálja bebizonyítani, hogy milyen komoly sokkot kap a szervezetünk, amikor ilyen szerekkel bombázzuk. Az mBio című folyóiratban megjelent kutatás szerint egy egyhetes antibiotikum kúra után gyakran egy teljes évig tart, mire helyreáll a bélflóránk, hiszen az antibiotikum nem válogat, irtja a jó és a rossz baktériumokat egyaránt.
Hatás
A kutatást egy svéd és egy brit klinika végezte el, ahol a résztvevőknek négy gyakori hatóanyagot adtak (klindamicin, ciprofloxacin, minociklin és amoxicillin) vagy placebót. Többször is ellenőrizték a kísérleti alanyok nyálában és székletében a bélflórák állapotát: először a gyógyszerek alkalmazása előtt, aztán utána egy héttel, majd egy, két, és négy hónappal, majd végül egy évvel később.
A gyógyszerek hatása eltérő volt, ám az általános levonható tanulság, hogy nagyon sok baktérium hosszasan szenved az antibiotikum mellékhatásaitól. Azok, akik klindamicint és ciprofloxacint tartalmazó gyógyszert szednek, számíthatnak rá, hogy szervezetükben csökkenni fog a butirát termelés, pedig ennek komoly feladata van a bélnyálkahártya egészségének megőrzésében. A klindamicin hatása négy hónapig tartott, míg egyeseknél, akik ciprofloxacint szedtek, egy év után sem regenerálódott kellően a bélflóra. Öröm az ürömben, hogy az amoxicillinnek nem volt semmilyen hatása, a minociklinisek pedig egy hónap után már rendben voltak. A legfontosabb tanulsága a kutatásnak az az, hogy van igazság abban, hogy gyakran több kárt okozunk az antibiotikumokkal mint amennyi hasznuk van.
Tévhitek
Az antibiotikumokat amúgy is előszeretettel szedjük be ész nélkül, erről éppen a WHO tett közre egy tanulmányt a napokban. Arról van szó, hogy állítólag egyáltalán nem figyelünk oda arra, hogy sokszor pont azért nem fog hatni a gyógyszer, mert a sok antibiotikumtól már teljesen rezisztens lesz a bennünk bujkáló baktérium az efféle csodaszerekre.
Általános tévhitek az antibiotikumokról
A megkérdezettek háromnegyede (76%) hiszi, hogy az antibiotikum-rezisztencia akkor alakul ki, amikor a test elkezd ellenállni az antibiotikumoknak. Holott valójában a baktérium (nem az ember vagy az állat) lesz rezisztens, és ennek a tulajdonságnak a terjedése miatt nehezebb lesz meggyógyítani a betegeket.
44%-a válaszadóknak úgy gondolta, ő egyáltalán nem lehet érintett, ha csak akkor szed antibiotikumot, amikor felírják neki, pedig valójában bárki, bármilyen korban és országban elkaphat egy ilyen fertőzést.
Több mint a felük (57%) úgy véli, hogy nem nagyon lehet megállítani az antibiotikum-rezisztenciát, és közel kétharmaduk (64%) bízik benne, hogy a kutatók még azelőtt megoldják ezt a problémát, hogy túl nagy baj lehetne. Érdekesség, hogy a megkérdezettek 73%-a szerint a farmereknek nem kéne annyi antibiotikummal tömni a jószágot.
A túladagolás és félrekezelés kedvez a rezisztens baktériumok létrejöttének, túlélésük pedig az összes praktikánkkal és csapdánkkal szintén az ő malmukra hajtja a vizet. Tizenkét ország tízezer emberéből 6400, azaz majdnem a kétharmaduk tud az antibiotikum-rezisztenciáról, tudják, hogy ez egy olyan probléma, ami hatással lehet rájuk és családjukra, ám hogy mi is a baj vele, és mit lehet tenni ellene, azzal csak kevesen vannak tisztában. A válaszadók 64%-a például szentül hitte, hogy az antibiotikumokat megfázás és nátha kezelésére használjuk, dacára annak, hogy azok nincsenek hatással a vírusokra. Közel egyharmaduk pedig esküdni mert volna, hogy az a jó, ha abbahagyják a gyógyszer szedését, amikor már jobban érzik magukat, ahelyett, hogy befejeznék, és szednék azt a kezelés végéig.
“Az antibiotikum-rezisztencia globális egészségügyi probléma, és a világ vezetői végre felismerték, hogy ez közegészségügy egyik legnagyobb rákfenéje. Az ilyen baktériumok miatt nehéz felvenni a harcot a fertőzéses megbetegedésekkel szemben és aláássa a sok ígéretes eredményt" – mondta el dr. Margaret Chan, az WHO egyik főigazgatója, aki prezentálta a kutatási eredményüket.
Az országokon átívelő kutatásban 14 kérdést tettek fel a megkérdezetteknek az antibiotikumokról és az antibiotikum-rezisztenciáról személyes interjú vagy online megkérdezés alapján. Barbados, Kína, Egyiptom, India, Indonézia, Mexikó, Vietnam, Nigéria, Oroszország, Szerbia, Dél-Afrika és Szudán voltak a résztvevő országok. A magyarok amúgy az antibiotikumot feleslegesen használók között elég hátul szerepelnek, itt találtuk meg az OECD 2013-as adatait.
