7 jel, hogy túlságosan odaadó vagy a párkapcsolatodban

GettyImages-108036359

Foglalkozhatunk túl sokat a szerelmünkkel? Noha az odaadás és a kedvesség az egészséges, szeretetteljes kapcsolatok nélkülözhetetlen alappillére, túl is lehet adagolni őket. Előfordulhat, hogy minden jó szándékod ellenére pont az állandó buzgalmaddal és segíteni akarásoddal korlátozod a másikat, veszélyezteted a kapcsolatot és teszed önmagadat is elégedetlenné. Régi mondás, hogy a kevesebb néha több, de ebben az esetben is érdemes megszívlelni. Mutatjuk, miért.

Alapból olyan ember vagy, aki törődik másokkal? Aki igyekszik a többiek kedvében járni, gondoskodni róluk, megkönnyíteni az életüket? Míg ezek kétségkívül értékes és kívánatos tulajdonságok, gyakran csapdába ejtenek minket. Hajlamosak lehetünk erőn felül adni a szeretteinknek, és ahelyett, hogy ők hálásak lennének érte, még arra panaszkodnak, hogy nem hagyjuk élni őket. Pedig mi csak segíteni szeretnénk. Miért nem örülnek ennek? 

A jelenséget remekül árnyalja Karen Nimmo klinikai szakpszichológus közelmúltban megjelent cikke. Az On the Couch szerkesztője összegyűjtötte azokat a jeleket, amelyek megmutathatják: minden szereteted ellenére túl sok vagy, ideje egy kicsit visszavenned magadból. Ha ezeket észleled, az egy lehetőség arra, hogy jobban odafigyelj a másik önállóságának tiszteletben tartására és a saját igényeid kielégítésére. Rád mennyi jellemző?

#1 Azt gondolod, tudod, mi a legjobb neki 

Amikor nagyon szeretünk valakit, könnyen belecsúszunk abba, hogy tudni véljük, mi a jó neki. Néha még nála magánál is jobban, ami az autonómiája súlyos megsértését jelenti. Az embereknek joguk van saját döntéseket hozni, akkor is, ha azok nem mindig a legjobbak. Természetesen hasznos, ha segítesz neki végiggondolni dolgokat, támogatod, hogy minél több szempontot figyelembe vegyen, akár konkrét tanácsokat is adsz neki, ha ezt igényli. De ha állandóan beleszólsz a dolgaiba, azt egy ponton túl biztosan határszegőnek fogja érezni. Hagyd, hogy önállóan hozzon döntéseket, de ha kudarc éri, legyél ott neki. A hibákat nem feltétlenül elkerülni kell – aki erre törekszik, túlságosan beszűkíti az életét –, hanem tanulni belőlük. Ha megtapasztalja, hogy nehéz helyzetekből is fel tud állni, az fontos élmény lehet a további fejlődése szempontjából.  

#2 Folyamatosan ellenőrzöd, mindene megvan-e 

Ha állandóan csekkolod, hogy a partnered evett-e, észben tartja-e a teendőit, megvan-e a kulcsa, a pénztárcája, bevette-e a gyógyszereit, elég melegen öltözött-e fel, akkor lényegében úgy bánsz vele, mint egy kisgyerekkel. Sajnos néha hajlamosak vagyunk olyan dolgokban is segítséget nyújtani a másiknak, amelyeket egyedül is el tudna végezni. Az infantilizálásnak megvan az a tudattalan előnye számunkra, hogy pótolhatatlannak éljük meg magunkat: gyakorlatilag rászoktatjuk a másikat, hogy a legalapvetőbb szükségletei rendezéséről is mi gondoskodunk, nélkülünk bizonyos tekintetben életképtelenné válik. Pedig fontos lenne, hogy önállóan tudjon funkcionálni, és a párkapcsolat két független, önmagában is egész ember életközösségéről szóljon. 

Nem jó, ha túlzottan egymásra szűkül az életetek
Nem jó, ha túlzottan egymásra szűkül az életetekAh86 / Getty Images Hungary

#3 Indokolatlanul pozitív vagy

Az optimizmus alapvetően jó dolog, de ezt is túlzásba lehet vinni. Ha képtelen vagy átérezni a másik nehézségeit, felháborodását, elkeseredését, mert mindig csak a jóra fókuszálsz, akkor azt élheti meg, hogy érvényteleníted a tapasztalatait. Ha örökké pozitív vagy, nincsen egy rossz pillanatod sem, az nem annyira reális vagy hiteles, inkább védekezésnek, tagadásnak tűnik. Nagyfokú bizalmatlanságot is jelezhet, mintha páncél lenne körülötted, és nem mernéd kimutatni a kétségeidet, a bizonytalanságaidat, a sérülékenységedet. Pedig egy intim kapcsolathoz erre is szükség lenne. Arra, hogy a másik is meg tudja élni, hogy támogathat téged, mert te mersz támaszkodni rá. 

#4 Mindenkinek a kedvében akarsz járni

Angolul people pleasernek nevezik azokat az embereket, akik mindig mindent megtesznek másokért. Ők azok, akik először vállalkoznak feladatokra, elvégeznek olyan teendőket is, amelyekhez senki másnak nem fűlik a foga, nem lehet tőlük olyan szívességet kérni, amit visszautasítanának. Míg ez a törekvés tiszteletre méltó, sokszor alacsony önértékelésből táplálkozik. Mivel mások általában jobban odafigyelnek a határaikra, az illető egy idő után neheztelni kezdhet rájuk, önzőnek láthatja őket. Elfárad, kihasználva érzi magát. Azt éli meg, hogy míg ő örökké másokról gondoskodik, róla nem gondoskodik senki. Pedig sajnos ő maga is aktívan, bár gyakran nem tudatosan vagy szándékosan, de hozzájárul ahhoz, hogy létrejöjjön ez a dinamika. Lényeges, hogy megtanuljon időnként nemet mondani. Így könnyebben megőrizheti a testi-lelki egészséget és a kapcsolatokkal való elégedettséget. 

#5 Soha nem mondasz ellent neki

Vannak emberek, akik büszkén hangoztatják: „mi soha nem veszekszünk a párunkkal”, „nálunk nem hangzik el szinte egyetlen hangos szó sem”. Na, ezek szoktak azok a kapcsolatok lenni, ahol az egyik tűr-tűr, mígnem annyi feszültség gyülemlik fel benne, hogy a másikra borítja az asztalt, vagy csapot-papot otthagyva elmenekül tőle. Előbb-utóbb óhatatlanul lesznek konfliktusaitok, és ezek kerülése nem kedves, hanem passzív dolog. Agresszív is lehet, ha a másiknak volna igénye a problémák átbeszélésére, a közös fejlődésre, de te ráerőlteted a csendet, és magadra hagyod a negatív érzéseivel, a hiányaival, mert hallani sem akarsz a nehézségekről. A te világodban minden szép és jó, maradjon is így. Az is előfordulhat, hogy te vagy az, aki nem meri kifejezni az elégedetlenségét, a ellenvéleményét. Ha attól tartasz, hogy ezért megtorlás járna partneredtől, akkor jó eséllyel bántalmazó kapcsolatban élsz, amelyben nem vagy biztonságban. 

Attól, hogy nem beszéltek a konfliktusokról, még léteznek
Attól, hogy nem beszéltek a konfliktusokról, még léteznekAllvisionn / Getty Images Hungary

#6 Ugrasz, hogy megoldd a problémáit – helyette

Mindannyian azt szeretnénk, hogy a partnerünk élete boldog, sikeres, harmonikus legyen. De ennek nem az a módja, hogy megoldjuk helyette a problémáit. Ez sajnos nem is lehetséges. Neki kell belátni, hogy nehézsége van, és csak akkor fog tudni változtatni ezen, ha ő akarja, mert azt éli meg, hogy a viselkedéséhez kapcsolódó károk felülmúlják a belőle származó nyereségeket. Ráadásul ha mindig mindent elrendezgetünk körülötte, azzal rövid távon talán segítünk neki, ám hosszú távon akadályozni fogjuk a megküzdési képességének fejlődését. Engedd, hogy megvívja a maga meccseit, hogy elszenvedje azokat a pofonokat, amikre szüksége van – persze az észszerűség határain belül. 

#7 Mindentől meg akarod védeni 

Az, hogy odafigyelünk a másik biztonságára, jóllétére, fontos része egy kapcsolatnak. Ugyanakkor az élet tele van kalandokkal, lehetőségekkel, és ahhoz, hogy minél többet megéljünk ezekből, bizonyos mértékű kockázatvállalásra van szükség. Hagyd, hogy a másik felmérje, milyen mennyiségű rizikót vállalhat. Ha józan érvekre hivatkozva mindig mindenről lebeszéled, a mindennapjaitok egysíkúvá, monotonná, szürkévé válhatnak. Bízz benne, hogy úgy szeretne új dolgokat kipróbálni, fejlődni, előrelépni, hogy közben nem rombolja le azt, amit közösen felépítettetek.

Megjelent Mentes Anyu legújabb szakácskönyve!

 

„Inzulinrezisztenseknek és mentesen táplálkozóknak főzni nagy kihívás. Ebben nyújt segítséget Nemes Dóra, a Mentes Anyu megálmodója. 
Legújabb szakácskönyvében minden étkezésre és alkalomra található szuper könnyű, mentes fogás. A receptek nemcsak kipróbáltak, de minden étel tápértéke (kalória, szénhidrát, zsír, fehérje) pontosan, adagokra ki van számolva.

Mentes Anyu szakácskönyve 2 ide kattintva már rendelhető!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra