A szorongásos zavarok világszerte a leggyakoribb lelki betegségnek számítanak: a statisztikák szerint az emberek egynegyede átél hasonló problémát élete során. A szorongás tünetei – a folyamatos aggódás, felesleges félelem és állandó feszültség – megkeserítik a mindennapokat.
A szorongásról általában
A szorongás egyáltalán nem új keletű, Hippokratész már az i. e. 4. században írt róla. A szorongás eredetileg figyelmeztető rendszerünk része, ami jelzi számunkra, ha bajban vagyunk, azonban sokaknál némileg túlzásba esik, és olyan esetekben is megkondítja a vészharangot, amikor nem kellene.
Ahogyan a farkast kiáltó fiú vészjelzése is fárasztó lett egy idő után a falusiaknak, úgy számunkra is zavaró és kimerítő lehet, ha túlvéd minket a szorongásunk. Mégis jobb, ha odafigyelünk rá, ugyanis ha nem kezeljük, akár fizikai tüneteket is produkálhat szervezetünkben, például krónikus fájdalom formájában is jelentkezhet. A szorongás hátterében túlzott perfekcionizmus is állhat, ami a kudarctól való félelemmel is összekapcsolódik, illetve a külső (vélt vagy valós) elvárásoknak való megfelelés is hajthatja.
A mindennapok számtalan helyzete idézhet elő szorongást. A folyamatos munkahelyi stressz, a teljesítménykényszer, az alváshiány és az állandó kritikus hozzáállás önmagunkhoz készültségi állapotba hozza a szervezeted, és ha ez állandósul, akkor annak komoly egészségkárosító hatása van: többek közt tönkreteszi az immunrendszert, magas vérnyomáshoz és gyulladásos betegségek kialakulásához vezet.
Kóros mértékű a szorongás, ha már alig, vagy egyáltalán nem sikerül leküzdeni, gyakorivá válik vagy állandósult; betegségnek tekinthető, ha jelentősen korlátozza az életvitelt, a munkavégzést, csökkenti a teljesítményt, megnehezíti vagy szinte lehetetlenné teszi a családi és egyéb kapcsolatok működtetését.
A szorongás modern korunkban
A technológia térhódítása, a túlságosan óvó szülői magatartás és a vizsgahelyzetek egymásutánisága, a sok megmérettetés a pszichológusok szerint is a generációs szorongásunk egyik oka lehet. Modern kori jólétünk, a túl sok választási lehetőség luxusa is negatívan hat ránk.
A kutatások szerint azok az emberek, akik úgy érzik, hogy nincs választásuk, valójában ellenállóbbak – főként azért, mert rossz döntés esetén másokat hibáztathatnak. De ha van választási lehetőségünk, és az igazat megvallva mindannyiunknak van ebben a sok lehetőséget kínáló világban, akkor nincs más út, mint magunkat hibáztatni. Ezáltal
sokkal megszállottabbá válunk, mert minden alkalommal a helyes döntést akarjuk meghozni.
A FOMO nagyon is valós, és állandó függőséget okozhat
A FOMO, vagyis a Fear Of Missing Out, vagyis a kimaradás félelme is egyre inkább felerősödik, és ezt a közösségi média teszi velünk. Látjuk a képeken a tökéletes életutakat, látjuk, hogy mások mosolyogva, boldogan élnek, és tökéletes tengerparti szelfiket posztolnak, miközben mi otthon ülünk a nem annyira tökéletes körülmények között.
A közösségi média miatt mindenhez hasonlítgatunk, nemcsak a barátainkkal, de a hírességekkel is! Ahogy a kutatások kimutatták, a közösségi médiában töltött idő „depressziót okozhat azoknál az embereknél, akik másokkal hasonlítgatják magukat”.
A szorongás egyik kezelési módja (valamint a nagy gyógyszergyártók legnagyobb pénztermelője) általában a gyógyszeres kezelés. Vannak, akik holisztikusan közelítik meg, jógához, meditációhoz, masszázshoz és testmozgáshoz fordulva, de a zeneterápiát is alkalmazzák már sikerrel. Idegtudósok az Egyesült Királyságban találtak egy dalt, amely az általános szorongás elképesztő, 65%-os csökkenését eredményezi.
A stresszellenes zene megalkotása
A vizsgálatban a résztvevőket nehéz feladványokkal terhelték, amelyek bizonyos szintű stresszt váltottak ki. Ezzel egy időben a résztvevők különböző dalokat hallgattak, a kutatók pedig mindeközben mérték a szívritmusukat, az agyi aktivitásukat, a vérnyomásukat és a légzésük ütemét.
Azt találták, hogy az a bizonyos dal – a Weightless, azaz Súlytalanul című – az általános szorongás 65%-os csökkenését eredményezte, és 35%-os mérséklődést a szokásos fiziológiai pihenési ütemükben.
A Marconi Union által készített dalban a zenészek hangterapeutákkal közösen választottak ki speciális harmóniákat, ritmusokat és basszust, amelyek lelassítják a hallgató szívritmusát és vérnyomását, miközben csökkentik a stresszhormonok, például a kortizol szintjét is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
