sajnálom helyett

A bocsánatkérés nagyon is fontos része az emberi kapcsolatainknak. Kimutathatjuk vele, hogy mennyire értékes számunkra a másik, és készen állunk felelősséget vállalni a viselkedésünkért, ha esetleg egy helyzetben nem jó megoldást választottunk. Éppen ezért nagyon is fontos, hogy megtanuljunk bocsánatot kérni. A legtöbben viszont gyakrabban kérünk bocsánatot, mint ahányszor valóban ez a legjobb választás. Hajlamosak vagyunk a feszültség oldása érdekében is sűrűn elnézéseket kérni, de akár az empátiánk kifejezésére is a könnyebbik utat választjuk egy jól irányzott sajnálommal. Az arany középút megtalálása nem egyszerű feladat, de néhány támpont segíthet minket abban, hogy valóban kapcsolódni tudjunk másokhoz és a helyzethez, és ne csak a gyors feszültségoldás legyen a célunk.

Kapjuk rajta magunkat a sajnálkozáson!

Mielőtt belevágunk a lehetőségekbe, érdemes lehet megfigyelni magunkat, mikor kezdjünk el bocsánatot kérni. Ha ez tudatosul, könnyebben választhatunk egy alternatív viselkedésformát helyette. Esetleg akkor sajnálkozunk, amikor sok ember előtt kérdést szeretnénk feltenni? Amikor úgy érezzük, valakit hátráltatunk, vagy esetleg amikor valaki éppen a mi lábunkra lép rá? Amikor szorongunk, és kényelmetlen a helyzet? Érdemes lehet megkérni barátokat, kedves kollégákat, hogy segítsenek a visszatükrözésben, hogy ezután a bocsánat helyett más utakat kereshessünk.

Sajnálom helyett köszönet

Az aggodalmunkat, törődésünket, sajnálatunkat nemcsak bocsánatkéréssel fejezhetjük ki. Különösen helytálló lehet a köszönöm a munkahelyen vagy más olyan helyzetekben, ahol a bocsánat kevésbé visz minket előre. A köszönöm ezekben a helyzetekben amellett, hogy kifejezi a körülmények kialakulásáért való felelősségvállalásunkat, magabiztossá is tesz minket. Azzal, hogy felelősséget vállalunk a történekért, megélhetjük a kontroll érzését, és a másik fél számára is könnyebben kezelhetővé tesszük a helyzetet. Például:

Bocsánat, hogy késtem helyett: Köszönöm, hogy megvártál.

Bocsánat a panaszkodásért helyett: Köszönöm, hogy meghallgattál.

Bocsánat, hibáztam helyett: Köszönöm, az észrevételt, a jövőben figyelek erre.

Bocsánat helyett megoldásfókusz

Mindenki követ el hibákat, és ebben az esetben elnézést kérni teljesen rendben van. Azonban nemcsak a bocsánat oldhatja fel a helyzet feszültségét minden esetben, hanem egy jól irányzott megoldási javaslat is. A kapcsolatainkban, de még a munkahelyen is sokkal proaktívabbak lehetünk, ha hiba vagy probléma esetén kifejezzük, mit tehetünk a probléma megoldása érdekében. Próbáljuk ki az ehhez hasonló megoldásokat:

Nem így terveztem, de meg fogom oldani a problémát.

Adnál kérlek, visszajelzést arról, hogy pontosan mit/hogyan rontottam el?

Értem a visszajelzésed, megteszem (ezt és ezt), hogy helyrehozzam.

Hálás vagyok, hogy felhívtad a figyelmem erre, dolgozni fogok rajta.

Kérdésekkel felváltott bocsánat

Gyakran akkor is bocsánatot kérünk, ha valaki figyelmét szeretnénk felhívni magunkra. Bocsi, ne haragudj, lenne egy kérdésem. A sajnálkozás sok esetben egyből azt a benyomást kelti rólunk, hogy passzív elszenvedői vagyunk a szituációnak, és ront a magabiztosságunkon. Próbáljuk megfogalmazni ezeket a mondatokat kérdésként.

Bocsi, lenne egy kérdésem helyett: Lenne most időd válaszolni a kérdésemre?

Bocsánat, nekem lenne hozzáfűzni valóm helyett: Belefér az időbe, hogy elmondjam a saját meglátásaim?

Bocsánat helyett empátia 

A sajnálom sokszor érkezik a szánkra abban az esetben, ha a másik féllel valami rossz dolog történik éppen. Egyrészről pontosan azért, mert valóban sajnáljuk a másik fél nehéz élethelyzetét, de sokkal inkább szimpátiát, mintsem empátiát nyújt a számára. Így a sajnálkozás helyett a megértés és a másik érzéseinket visszatükrözése pozitívabban hathat a kapcsolatinkra, miközben minket is felment a szorongás alól, hogy mit is mondhatnánk ilyenkor. Próbáljuk ki ezeket a lehetőségeket:

Ez a helyzet nagyon nehéz lehet neked, megértem a frusztrációd.

Megértem, hogy csalódott vagy emiatt. Itt vagyok, mesélj.

Hogyan támogathatlak ebben a helyzetben?

Fontos tudatosítanunk, hogy milyen helyzetekben fontos és érdemes bocsánatot kérnünk, és milyen helyzetek vannak az életünkben, ahol hatékonyabbá válhat a kommunikáció, ha más utat választunk. Ezzel nemcsak a kapcsolatainkban, de akár a munkahelyünkön is sikeresebbek és hatékonyabbak lehetünk.