önismereti modell

1955-ben két pszichológus, Joseph Luft és Harry Ingham dolgozta ki a Johari-ablak önismereti modellt, amelynek elnevezése kettejük keresztneveinek ötvözéséből született: Joseph + Harry = Johari. Elméletükben szemléletesen mutatják be személyiségünk különböző rétegeit négy „ablak” segítségével.

Milyen személyiségrészeket rejt az önismereti modell?

Luft és Ingham két dimenzió mentén osztotta fel négy részre az emberi személyiség egyes területeit. Az egyik dimenzió viselkedésünk és személyiségünk azon részei, amelyek számunkra ismertek („én”), a másik pedig az, amelyet azok ismernek, akikkel kapcsolatban állunk („mások”). A dimenziók kombinálása az alábbi képen látható ábrát adják ki. 

#1 Nyílt terület – ARÉNA

A nyílt terület olyan, akárcsak egy függöny nélküli, nagy ablak, amin mindenki más is belát az „otthonunkba”, és mi magunk is kilátunk rajta. Itt olyan tulajdonságaink találhatóak, amelyekkel mi magunk is tisztában vagyunk, és a külvilág számára is ismertek.

#2 Vak terület – VAKFOLT

A vak területet úgy képzelhetjük el, mint a kihallgatószobákból ismert speciális ablakot, amelyen a külvilág mindent lát, számunkra viszont egy egyszerű tükörnek tűnik a felület. Saját tükörképünket szemlélve elsikkadhat a figyelmünk olyan részletek felett, amelyet mások kristálytisztán látnak bennünk. Az önismeret szempontjából a vakfolt a legizgalmasabb terület, hiszen ennek csökkentésével jobban megismerhetjük, hogy mások milyennek látnak minket. A linken található, online kitölthető, angol nyelvű Johari-ablakkal bátran megkérhetjük ismerőseinket, hogy mondják el, mit gondolnak rólunk.

#3 Rejtett terület – ZÁRT

A rejtett terület olyan, akár egy függöny fedte ablak, amin mások nem látnak be, mi magunk viszont tudjuk, mi zajlik odabent, mit rejtünk el a kíváncsi szemek elől. Ezek legfőképp azért maradnak rejtve, mert itt az előnytelennek tartott, negatív tulajdonságaink, tapasztalataink találhatóak. Fontos lehet ennek a területnek a csökkentése, hogy képesek legyünk elfogadni személyiségünk nemkívánatos részeit is.

#4 Ismeretlen terület – TUDATTALAN

Az ismeretlen területet pedig egy befalazott vakablakként képzelhetjük el, ami mögött senki sem tudja biztosan, mi rejtőzik. Ez a személyiségünk legsötétebb része, hiszen az idetartozó viselkedésmintákat nem tudjuk tudatosan szabályozni vagy megváltoztatni.

A négy ablak mérete személy- és helyzetfüggő is. Gyermekkorban az ismeretlen terület szinte majdnem az egész ábrát kitölti. Majd az élet előrehaladtával, ahogy egyre jobban megismerjük önmagunkat, illetve megismernek minket mások, úgy folyamatosan csökken ez a terület, és növekszik a másik három személyiségrész. Segítő szakemberrel folytatott közös munka vagy egyéb önismereti tevékenységek célja a nyílt terület megnagyobbítása, vagyis annak elérése, hogy személyiségünk ablakainak lebontásával minél nyitottabban lássunk rá önmagunkra.