Ráadásul idén az időjárás is kíméletlenül az orrunk alá dörgöli, hogy ideje elcsomagolni a fürdőruhát és előrámolni az átmeneti holmit. Csoda, hogy az embernek mindentől elmegy a kedve? A Bustle szerint cseppet sem, sőt kifejezetten általános és sokakat érintő jelenségről van szó, aminek már neve is van: augusztusi kedvetlenségnek nevezik azt az állapotot, ami olyan, mint a vasárnap délutáni spleen. Épp csak egy egész hónapig tart.
Hogy vasárnapi mi?
Spleennek, vagyis bágyadt közönynek neveztük, de van, aki inkább szorongásként ismer rá arra az érzésre/hangulatra, ami vasárnap délutánonként lepi meg az embert. Legfőbb összetevője a szorongás, amit a következő héten ránk váró feladatok miatt érzünk. Ehhez jön némi stressz, hiszen legtöbbször egészen biztosak vagyunk benne, hogy nem fogunk tudni mindent elvégezni. Kell még hozzá egy kis mélabú is, hiszen ismét eltelt egy hétvége, amit akkor is nehéz elengedni, ha élménydús és szórakoztató volt, de még inkább, ha az az érzésünk, hogy teljesen haszontalanul telt. Haladóbbak az egészet megtetézhetik némi túlevéssel, pár órás tévé előtt való heverészéssel és voilà, kész is a vasárnap délutáni kín, a felnőtt ember iskolaundoritisze.
Aminek ráadásul – tudományosan igazolt – közvetlen hatása van a testi és lelki egészségünkre is. Tudtad, hogy a szervezetünkben a stresszes helyzetekre való visszaemlékezéskor vagy jövőbeli szorongató helyzetek elképzelésekor hasonló (és igen káros) folyamatok játszódnak le, mint amit élesben, nyomás alatt érzünk? Vagyis hogy amikor vasárnap a következő héttől rettegünk, pont olyan stressznek tesszük ki magunkat, mint amilyentől félünk? És azt, hogy a pánikrohamokkal küzdők vasárnap nagyobb eséllyel lesznek rosszabbul, hogy a hét utolsó napján mind rosszabbul alszunk és hogy az úr napján gyakrabban nyúlnak orvosságért az egyik leggyakoribb, stresszhez köthető betegséggel, gyomorfekéllyel küzdők? Igen, ilyen komoly is lehet a vasárnap délutáni blues. Persze nem mindenkit sújt egyformán. Azok, akik egyébként is hajlamosabbak az aggodalmaskodásra, vagy épp akiknek az átlagnál is stresszesebb munkahelyük van, jóval erősebben élik át a dolgot.
És hogy jön ehhez az augusztus?
Nos úgy, hogy az augusztusi letargia kísértetiesen hasonló tünetekkel, érzésekkel jár, csak épp nem egy vagy egy fél napig, hanem egy egész hónapig tart. Klassz, nem? Nem, nem az. Viszont Stephen Ferrando, a Westchester Medical Center pszichiátriai intézetének vezetője szerint nagyon is gyakori, hogy a fentebb részletezett szomorú szorongás egy egész hónapon át elkísérje az embert. Mindez ráadásul független attól, hogy az érintett ember szereti-e a nyarat. A nyár végi letargiát a téli gyerekek is éppúgy átélhetik, mint a nyáriak: akár rajongtunk a 40 fokért, akár vártuk már, hogy szabadulhassunk tőle, a lazaság végét jóval kevesebben várjuk.
Jó, azért ne ijedj meg túlságosan. Az augusztusi letörtség nem ugyanaz, mint a szezonális depresszió, az állapot szubklinikai, vagyis nem jár olyan pontosan körülhatárolható tünetetekkel és jellemzően nem is áll fenn olyan hosszú ideig, hogy zavarként vagy betegségként gondoljunk rá, ráadásul biológiai faktorok helyett külső tényezők játszanak szerepet a megjelenésében: a bántó tudat, hogy beléptünk a nyár utolsó hónapjába.
Nem mintha annyit nyaraltam volna...
Teheted hozzá epésen, és igazad is lehet. Érdekes jelenség ugyanis ez a nyár végi letargia. A vasárnapihoz hasonlóan nemcsak akkor kap el, ha tengernyi élménytől, bulitól vagy kiadós nyári szünettől búcsúzol, hanem akkor is, ha úgy telt el az a három hónap, hogy csaknem végig dolgoztál és alig valósítottál meg valamit nagyra törő terveidből.
De miért jön rá olyan sokakra ez az érzés? Vizsgálatok szerint a dolog sokban összefügg az iskolás évekkel. Hét és tizennyolc éves kora között a legtöbb ember iskolás, és nagyon sokan vannak, akik eztán is az iskolai menetrend szerint (9 hónap iskola, 3 hónap szünet) élik az életüket, hiszen a főiskolai és egyetemi évek alatt is hosszabb szünet van nyáron. Egyszerűen megszoktuk, hogy a három nyári hónap (na jó, itthon két és fél) a gondtalan szabadság és a kötelezettségnélküliség időszaka, míg szeptembertől megint a legtöbbször nemszeretem iskola kezdődik. Ezt pedig csak tovább súlyosbítja, hogy felnőttként ennyi se jut: emlékszem, milyen sokként ért, amikor első igazán felnőtt nyaramon rá kellett jönnöm, hogy nemhogy hónapokat, de heteket is alig fogok tudni semmit tenni.
A tanárokon vagy más pedagógiai területen dolgozókon kívül a többség munkaideje persze nem ilyen szezonális, mégis érezhető, hogy nyáron a munkahelyek „fű se nő” üzemmódban vannak, mert az ügyek éppúgy lelassulnak, mint az év vége előtt. X még, Y pedig már nincs benn, ügyet intézni pedig csak ketten együtt tudnak, igaz? Majd szeptembertől térjünk rá vissza! Majd az ősszel nekilátunk. Majd a szabadságolások után. Ismerős, ugye? Nem csoda, hogy az ember előre fél, mi lesz szeptemberben, amikor ennyi mindenre kell majd figyelni.
Mit lehet tenni?
Ha téged is elért a nyár végi nyomott hangulat, talán már az is segít, ha felismered, hogy mi a helyzet, és hogy amit érzel, az teljesen normális. Ha csökkenteni szeretnéd a tüneteket, vagy szeretnéd visszaszerezni motivációdat és életkedvedet, az alábbiakkal érdemes megpróbálkoznod:
Pozitív mindset – Ha rád tör a szorongás azzal kapcsolatban, hogy milyen terhes és stresszes lesz visszatérni a munkába, próbáld átprogramozni az agyad és a munkád pozitívumaira (akár csak arra, hogy egyáltalán van munkád) fókuszálni. Ez persze nem könnyű, de ha megpróbálod tudatosan irányítani a gondolataidat, nem is lehetetlen feladat.
Mozgás – Nem feltétlenül kell sportra gondolni – bár persze az mindig jó –, a lényeg, hogy csinálj valamit, amikor rád tör a nyár végi, vagy épp vasárnapi szorongás. Foglald el magad valami olyannal, amit örömmel csinálsz, ami feltölt és elvonja a figyelmedet a szorongató gondolatoktól. Menj sétálj egyet, hívj fel valakit, kapj elő egy jó könyvet vagy főzz valami finomat.
Tegyél rendet! – Szorongás, stressz és félelem sokkal kevésbé támad ott, ahol rend és tisztaság van: képzeld el a vasárnapi szorongást egy piákkal telipakolt asztal és egy halom szennyes ruha társaságában. Kiábrándító, igaz? Ha rendet teszel, nemcsak esztétikusabb lesz a környezeted, de jutalmad az az érzés is, hogy nálad van a kontroll, ez pedig az egyik leghatékonyabb fegyver a szorongás ellen.
Figyelj arra, mit eszel! – Még ha csábító is – különösen, amikor az ember tök le van törve –, hogy valami szénhidrátban gazdag ennivalóval kompenzálj, ne tedd, mert az átmeneti jóllét után hamar megint a mélybe zuhan a hangulat, ráadásul könnyen lehet, hogy a túlevés miatt is haragudni fogsz magadra.
Írd ki magadból! – Bármilyen gyökerű szorongásról is van szó, rengeteget segít annak kezelésében, ha az ember kicsit összeszedi a gondolatait, például azzal, hogy összeírja őket. A vasárnapi és augusztusi szorongás ellen pedig különösen hatékony, ha összeírod a teendőidet és ezzel valamennyire visszaveszed az irányítást az életed felett.
Meditálj! – Nem kell órákat egy helyben gubbasztanod, már pár perces fókuszált befelé figyelés is sokat segíthet, ehhez pedig számtalan klassz videót és más oktatóanyagot találhatsz teljesen ingyen.
Egyébként pedig: nem lesz olyan rossz az ősz sem. Ha tudatosítod magadban, hogy a felnőtt lét – bár kétségkívül megfoszt a több hónapos nyári szünet lehetőségétől – hatalmas szabadságot is ad, hiszen te dönthetsz arról, hogy mivel töltöd az idődet, máris sokkal könnyebb előre tekinteni. Hatalmas kirándulások, egy-egy rövid hétvége ősszel és télen is épp úgy fel tud dobni, mint a nyári időszakban, feladataid jó elosztásával és lépésről lépésre való feldolgozásával pedig nem fog rád omolni a szeptember sem.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
