mentális betegségek

A pszichiátriában létezik egy kézikönyv, a DSM (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders), amely lényegében egy kritériumrendszer az egyes mentális kórképek pontos diagnózisához. A kiadványt időről időre megújítják, hiszen ahogy változik a világunk, úgy alakulnak ki vagy át újabb és korábbi betegségek. Érdekesség, hogy az első könyv, az 1952-ben kiadott DSM-I még szociopata személyiségzavarként listázta a homoszexualitást. Bemutatunk most a kézikönyv ötödik és egyben legfrissebb kiadásából hat érdekes mentális zavart.

#1 Túlevéses zavar

Akik ebben a betegségben szenvednek, gyorsan és nagy mennyiségben fogyasztanak ételt akkor is, ha egyáltalán nem is éhesek. Jellemzően egyedül és titokban esznek, és az sem ritka, hogy a túlevés már fizikai fájdalmat is okoz náluk. Túlevéses vagy falászavar esetén az étel és az étkezés egyfajta figyelemelterelés, hiszen addig sem kell szembenézni a problémákkal és a nehéz érzésekkel. Természetesen az étkezés csak átmenetileg hoz enyhülést, hiszen egy-egy falásroham után gyakran élnek át a betegek bűntudatot, lehangoltságot, sőt akár erős undort is önmaguk iránt. A falásrohamok nagyban hasonlítanak a bulimia nervosához, azonban a túlevéses zavarban szenvedők nem akarnak megszabadulni az ételtől a falások után.

#2 Hiperszexuális zavar

A hiperszexualitás lényegében a köznyelvi szexfüggőség, vagyis a libidó túlzott mértékű megjelenése. Nem egyszerűen magas szexuális vágyról van itt szó, hanem olyan intenzitású libidótúltengésről, amely hátráltatja az érintettek mindennapi életvitelét. A hiperszexuális személyek jellemzően képtelenek az intimitás megélésére a szexen kívül. Azonban egy szexfüggőnek a szex nem is feltétlenül az intimitást szolgálja, sokkal inkább a menekülést a mindennapokból.

#3 Premenstruációs diszfóriás zavar (PMDD)

Bár vita folyik arról, hogy a PMDD ténylegesen egy önálló rendellenesség-e, vagy csak a premenstruációs szindróma (PMS) súlyos változata, a DSM-5-ben külön zavarként találjuk meg. A betegség különféle testi és pszichés tüneteket is okoz: lehangoltság, depresszió, szélsőséges hangulatingadozások, étvágytalanság, kontrollvesztés, ingerültség, alvási problémák, koncentrálási nehézségek, fejfájás, mellérzékenység, izomfájdalmak, kontrollálatlan sírás vagy düh, feszültség, szorongás, sőt akár pánikrohamok is jelentkezhetnek a zavarban szenvedő nőknél. Ezek a tünetek bár jelentősen megkeserítik az érintettek életét, gyakran a menstruáció kezdetekor elvágólag megszűnnek.

#4 Disztruptív hangulatszabályozási zavar (DMDD)

A DMDD csak a 18 év alatti gyermekeket érinti, és legmeghatározóbb tünetei közé súlyos dührohamok, tartós és krónikus ingerlékenység, valamint gyakran előforduló kitörések tartoznak. 

#5 Nyugtalanláb-szindróma

A nyugtalanláb-szindróma, vagy más néven a Willis-Ekbom-betegség egy alvászavarral összefüggő probléma, amely az USA-ban élők nagyjából 10 százalékát érinti. A szindróma következtében jellemzően a lefekvés után kellemetlen érzések jelentkeznek a betegek lábaiban, és erős késztetést éreznek arra, hogy megmozgassák őket. A tünetek általában mindkét lábnál jelentkeznek, és jelentősen megnehezítik az alvást.

#6 Kényszeres gyűjtögetés

A tárgyak felhalmozása is kóros méreteket ölthet, ezt nevezik a pszichológusok kényszeres gyűjtögetésnek. A holmik kényszeres mértékű gyűjtését korábban az obszesszív-kompulzív zavar (OCD) alá sorolták, de mára már önálló kórképeknek tekintik. A gyűjtögetőknek nehézséget jelent a tárgyak kidobása, erős szorongást élnek át, ha valamitől meg kell válniuk. A zavarban szenvedők lakókörnyezete jellemzően egy túlzsúfolt raktárépületre emlékeztet, amelyben gyakran ők maguk is nehezen igazodnak el.