Agyunk az évek múlásával elfárad, éppen emiatt egyre több mindent elfelejtünk. Sokszor okoz kellemetlenséget, hogy épp az megy ki a fejünkből, amit fontos lett volna megjegyezni.
Nem mindegy, hogy a memóriavesztés rövid vagy hosszú távú
Mindannyiunkkal előfordult már, hogy elfelejtjük, hová tettük a kulcsainkat. A memóriavesztés azonban sokféle formát ölthet, az enyhétől egészen a hosszabb távú emlékezőképesség elvesztéséig.
A memóriavesztés különféle kognitív panaszokat foglal magába. Ilyen panasz az információk, a figyelem, a koncentráció vagy a nyelv elfelejtése. Bármi legyen is a tényleges tünet, mindenképpen aggasztó, ha negatív hatással van a mindennapi tevékenységünk hatékonyságára.
A memóriavesztésnek különböző fajtái vannak, mindegyiknek megvannak a maga tünetei és okai.
A rövid távú memória legfeljebb 30 másodpercig tárol információkat. A rövid távú memóriavesztéssel a közelmúltban történteket felejtjük el, például, hogy milyen események történtek legutóbb, hová tettünk valamit, mit olvastunk legutóbb, vagy nem emlékszünk arra, hogy megkérdeztük-e már, amit szerettünk volna megtudni.
A rövid távú memóriavesztés lehet az öregedés természetes velejárója, de lehet egyéb súlyosabb betegség tünete is.
A hosszú távú memória nyomon követi az információkat az idő múlásával. Korlátlanul tárolja az eseményeket, tényeket és a feladatok elvégzését. Az életkor előrehaladtával a hosszú távú memória gyengülése szintén természetes, hiszen az agy öregedése miatt lassabban dolgozzuk fel a történéseket, ami potenciálisan nagyobb kihívást jelent. Ebben az esetben azonban nem szenved csorbát a memória, a készségek és a megszerzett tudás sem vész el. A hosszú távú memóriavesztés tipikus jele, amikor valaki nehezen találja a megfelelő szót, időről időre elveszíti a dolgait, időnként elfelejti a neveket vagy a határidőket, de később emlékszik rájuk. Ezek a panaszok azonban a demencia előfutárai is lehetnek.
Ezek lehetnek a memóriavesztés okai
A vényköteles szorongásoldó és a görcsoldó gyógyszerek összefüggésbe hozhatók a memóriazavarokkal. A fejsérülés, például az agyrázkódás is vezethet memóriavesztéshez. Már egyetlen ütés a fejre kognitív problémákat okozhat.
Gondot jelenthet a pajzsmirigy-alulműködés, de az agy memóriával kapcsolatos részei is sokkal érzékenyebbek az alkohollal összefüggő károsodásokra, mint az agy más területei. A háttérben állhat alváshiány is, sőt az alvási apnoe kifejezetten elősegítheti a memóriavesztést.
A nem megfelelő, főként B1- vagy B12-vitamint nélkülöző táplálkozás is memóriavesztéshez vezethet.
Szintén memóriagondokra panaszkodnak azok a páciensek, akik a rákos megbetegedés kezelésére kemoterápiát kapnak. Mind a rövid, mind a hosszú távú memóriavesztés gyakori az idősebb stroke-túlélőknél. Szintén memóriavesztést okozhatnak a mentális egészséggel kapcsolatos problémák, mint a szorongás és a depresszió.
A kutatások azt mutatják, hogy az epilepszia is nagyobb kockázatot jelent a hosszú távú memóriavesztésre, de az Alzheimer-kór és a neurodegeneratív demencia egyéb formái is a memóriavesztés jellemző formája. Kevesen tudják, de az olyan fertőzések, mint a HIV, a tuberkulózis és a herpesz, is vezethet memóriazavarhoz. Ha további érdekességeket tudnál meg a memóriáról és annak működéséről, olvasd el az erről szóló írásunkat!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés