Joana Arantes ennek a kérdésnek igyekezett utánajárni a kollégáival. Kutatásukba 364, 18–62 év közötti portugál felnőttet vontak be, akiknek 73 százaléka az adatfelvétel időpontjában is párkapcsolatban élt. A résztvevőket a megcsalással összefüggő múltbéli tapasztalataikról, a szexuális vágyuk erősségéről, a jelenlegi kapcsolatukkal való elégedettségükről kérdezték, illetve arról, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítanak a mindenkori partnerük fizikai vonzerejének. A változók közötti meglepő összefüggéseket és a kapott eredményekből levonható következtetéseket a Psypost cikke alapján mutatjuk be.
Nehezebb ellenállni, ha magas a libidód?
A válaszadók 26 százaléka jelezte, hogy életének egy pontján csalt már meg valakit. Érdekes módon azok, akik hűtlenek voltak egy múltbeli partnerükhöz, gyengébb minőségűnek értékelték a jelenlegi kapcsolatukat. Mivel a kutatás nem volt alkalmas ok-okozati kapcsolatok tisztázására, így nem tudhatjuk, hogy a megcsalás elkövetésének élménye nyomja-e rá a bélyegét az aktuális kapcsolatra, vagy az elégedetlenség volt az, amely már a múltban is félrelépéshez vezetett. Az is lehet, hogy egy harmadik tényező befolyásolja a két változó alakulását. Erre utalhat az az adat, miszerint a megcsalást elkövető emberek magasabb szexuális vágyról számoltak be, mint a többi résztvevő. Arantes szerint ez összhangban van korábbi tanulmányok eredményeivel, amelyek szintén azt mutatták, hogy a hűtlenséget elkövető személyeknek magasabb libidója lehet. Talán emiatt tudnak nehezebben ellenállni, mint azok, akiket kevésbé foglalkoztat a szex.
Az alapproblémák nem szűntek meg, vagy az árulás kísért?
A megkérdezettek 44 százalékának volt tudomása arról, hogy valamikor az életük folyamán mások hűtlenek voltak hozzájuk. Ez lényegesen magasabb arány, mint a megcsalást elkövetők száma, s bár a minta nem túl nagy és nem is reprezentatív, azért izgalmas látni, hogy nem jön ki a matek. Lehet, hogy még egy névtelen kutatásban is szeretnének jó színben feltűnni az emberek, és csak vonakodva ismerik be, ha félreléptek? Mindenesetre azok, akiket korábban megcsaltak – a hűtlenséget elkövetőkhöz hasonlóan – rosszabb kapcsolati minőségről számoltak be a jelenben. Itt megint ugyanaz a kérdés: mi hatott mire? A bizalomvesztést nem sikerült feldolgozni, mielőtt új kapcsolatba kezdett az illető? Vagy már a korábbi kapcsolataival is elégedetlenebb volt más okok miatt, amik az akkori partner félrelépésében is szerepet játszottak? Nem könnyű kibogozni a szálakat. Ugyanakkor ennél a csoportnál is megfigyelhető volt, hogy azok, akiket csaltak már meg életükben, magasabbra pontozták a saját szexuális vágyukat. A kutatók ezt azokkal a korábbi felmérésekkel hozzák összefüggésbe, amelyek eredményei szerint azok, akik elszenvedtek hűtlenséget, később maguk is nagyobb valószínűséggel léptek félre.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Férfiak gyakrabban lépnek félre
Míg a nők 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csalt már meg valakit, addig ez az arány a férfiaknál 39 százalék volt. A férfiak nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a partner fizikai vonzerejének, rosszabb kapcsolati minőségről és magasabb szexuális vágyról számoltak be. Ez elég veszélyes kombinációnak tűnik, ha a félrelépés bekövetkezési valószínűségét vesszük, pláne egy olyan társadalomban, ahol a férfiaknak átlagban nagyobb gazdasági hatalmuk van a nőkhöz képest, több mindent megengedhetnek maguknak, és sokan egyfajta feljogosítottságérzésből adódóan úgy vélik, nekik járnak dolgok, azonban ha velük szemben tesznek hasonlót, azon mélységesen felháborodnak, ami jelezheti a kapcsolat egyenlőtlenségét.
Milyen tapasztalataid vannak a megcsalásról?
Érdemes figyelni a kontextusra
A megcsalás mindig egy párkapcsolati kontextusban jelenik meg, amelyet fontos tekintetbe venni. Előfordulhat, hogy – ha mégoly fájdalmas is – nem a hűtlenség a fő gond, az inkább a tünete egy mélyebb, sokrétűbb problémának, amely az egész kapcsolatot erodálja. Ugyanakkor a másik véglet is lehetséges, az, hogy a harmadik személy iránti vonzalom semmit nem árul el a partnerrel való kapcsolat minőségéről, egyszerűen csak van. Természetes emberi sajátosság az, hogy életünk folyamán több mindenkihez képesek vagyunk vonzódni, de az már döntés kérdése, hogy ebből mit élünk meg. Ahogyan az is, hogy hazugságban tartjuk-e a másikat, és ezzel az élete feletti rendelkezés jogától fosztjuk meg, vagy őszintén elmondjuk neki előre az igényeinket, illetve utólag azt, ha hibáztunk. A hosszú éveken át tartó szexuális monogámiáról megoszlanak a vélemények, de az biztos, hogy a párkapcsolat akkor tud sikeres lenni, ha átláthatóan, egymás szempontjaira odafigyelve tudtok kommunikálni egymással.
