Konfliktuskezelési gyorstalpaló (nem csak) pároknak: így segíthetnek a mediációs technikák a vitás helyzetekben!

GettyImages-1297550925
Sas Eszter Krisztina

Konfliktusok bármely kapcsolatban felüthetik a fejüket. A nézeteltérésekkel önmagukban nincsen semmi gond, a fő kérdés inkább az, hogy párként mennyire vagyunk képesek kezelni ezeket, és áthidalni az ellentéteket. Hétköznapi konfliktusaink hatékony rendezésében segíthetnek a mediációban is használt technikák.

A mediáció olyan konfliktuskezelési és kommunikációs módszer, amelynek célja, hogy a konfliktusban álló felek közös erővel jussanak el a számukra előnyös megoldásig. Ezt a folyamatot egy harmadik személy kíséri: a mediátor. A mediátor biztonságos légkört teremt, amiben a felek őszintén megoszthatják érzéseiket, gondolataikat, és amely révén igazán meghallhatják egymást, majd pedig közösen fedezhetik fel a megoldást.

Hogyan segíthet a mediáció szemlélete a mindennapi vitáink kezelésében?

A mediáció a konfliktusok rendezésén túl, támaszt nyújt az őszinte és megoldásfókuszú kommunikációhoz, így nemcsak konkrét konfliktusok, de bizonyos elakadások, kommunikációs problémák esetén is hatásos. Tehát amikor úgy érezzük, egyszerűen elbeszélünk egymás mellett a másikkal. A mediációban is alkalmazott technikák közül mutatunk néhányat, amelyet már a legközelebbi vitás helyzetben is bátran alkalmazhatunk!

#1 Használjunk énközléseket!

Rengeteg nézeteltérés ott csúszik félre, hogy a felek egymásra mutogatnak és a másik viselkedésére, személyiségére kezdenek el megjegyzéseket tenni. Ezzel a támadó és hibáztató hozzáállással szinte lehetetlen konstruktív vitát folytatni, így érdemes csírájában elfojtani. 

Ahelyett, hogy a másikat minősítenénk, fókuszáljunk a saját érzéseinkre, gondolatainkra. Mindig magunkról beszéljünk!

Az énközlések általában nagyobb elfogadást és megértést váltanak ki a partnerünkből is, így nagyobb esélyünk lehet egy építő és megoldásfókuszú párbeszédre.

Vegyünk egy példát, amely mentén ezt és a többi kommunikációs technikát is jobban megérthetjük: Tamás és Ildi között felüti a fejét egy visszatérő konfliktus, amely abból ered, hogy Ildi rendre úgy érzi, hogy ő több házimunkát végez. Ebben a helyzetben egy tipikusan támadó közlés így hangozna Ildi szájából: „Már megint nem voltál képes elpakolni magad után, téged nem érdekel semmi saját magadon kívül!” Ennek a mondatnak az elolvasása után talán mindannyiunkban bekapcsolna a védekező üzemmód, és több ponton is visszatámadhatnánk erre a kijelentésre. Énközlésekkel viszont így hangozna: „Megkértelek, hogy pakolj el, de most szomorú és csalódott vagyok, hogy eddig még nem tetted meg.” Ebben a mondatban a fókusz Ildi érzésein, gondolatain van, és figyeljük meg azt is, hogy az előző támadó és általánosító közlés helyett Ildi most az aktuális helyzetről beszél.

Ha értő figyelem helyett minősítgetünk, akkor szinte esélyünk sincs megoldást találni egy problémára
Ha értő figyelem helyett minősítgetünk, akkor szinte esélyünk sincs megoldást találni egy problémáraWe Are / Getty Images Hungary

#2 Szükségletek és érzések a fókuszban

Ha konfliktusba kerülünk, érdemes először megvizsgálnunk a saját érzéseinket és szükségleteinket, majd pedig ezt kommunikálnunk a másik felé. Minden érzésünk egy fontos üzenet arról, hogy bizonyos élmények hogyan csapódnak le bennünk, így igyekezzük megélni őket és figyeljünk rájuk. Ugyanilyen fontos a szükségleteink azonosítása is: Mire van szükségünk? Mi az igényünk az adott helyzetben?

De ne csak a saját érzéseink felé forduljunk értő figyelemmel, hanem partnerünk irányába is. Hiszen minden érzésnek helye van! Kerüljük az olyan érvénytelenítő mondatokat, mint „ne legyél már dühös/szomorú.” Ehelyett mondjuk ezt: „Értem, hogy így érzel és ez teljesen oké.”

Korábbi példánkon továbbhaladva, Ildi a szükségleteit is kommunikálva, így is megfogalmazhatja a mondanivalóját Tamás felé: „Megkértelek, hogy pakolj el, de most szomorú és csalódott vagyok, hogy eddig még nem tetted meg. Szükségem lenne arra, hogy többet segíts nekem a házimunkában, mert egyedül nem tudok megbirkózni ezzel.”

#3 A múlt hibái helyett forduljunk a jövő lehetőségei felé!

Gyakran eshetünk abba a hibába, hogy egy vitás helyzetben nem az adott szituációra fókuszálunk, hanem elkezdünk múltbeli sérelmekről, ki nem beszélt konfliktusokról beszélni. Ezzel csak annyi a bökkenő, hogy ezeket a múltbeli hibákat már lehetetlen kijavítani, ellenben erős feszültséget válthatnak ki és elterelik a figyelmet az aktuális helyzet sajátosságairól és megoldási lehetőségeiről. 

Lehetőleg kerüljük a „te mindig...” vagy a „te sosem…” általánosításokat, és az aktuális helyzetet nézzük!

Igyekezzünk a jövőre vonatkozó elvárásokat, kéréseket megfogalmazni! Fontos, hogy ez a kérés legyen pozitív, tehát ne azt mondjuk, mit ne csináljon a másik! Törekedjünk konkrétumok mentén fogalmazni, és a kérésünk legyen reálisan teljesíthető, valamint visszautasítható is!

Ildi és Tamás végső párbeszéde így hangozna mindezeket figyelembe véve: „Megkértelek, hogy pakolj el, de most szomorú és csalódott vagyok, hogy eddig még nem tetted meg. Szükségem lenne arra, hogy többet segíts nekem a házimunkában, mert egyedül nem tudok megbirkózni ezzel Azt szeretném, ha leülnénk átbeszélni, miben tudnál te is segíteni!”

A kérésünket a másik irányába igyekezzünk konkrétumok mentén megfogalmazni!
A kérésünket a másik irányába igyekezzünk konkrétumok mentén megfogalmazni!akinbostanci / Getty Images Hungary

Az előbbi néhány kommunikációs praktika és a mediáció szemléletének elsajátításával tudatosabban lehetünk képesek kezelni a konfliktusainkat, és könnyebben fedezhetjük fel a megoldást egy-egy problémára. Hiszen a konfliktusok nem törvényszerűen elkerülendő és veszteséget okozó helyzetek, hanem az életünk természetes részei, amelyek bár kihívás elé állítanak bennünket, de rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e közös erővel megoldani őket.

A cikk szerzőjéről

Sas Eszter Krisztina a Dívány pszichológus szakértője és a Mind Art kreatív pszichológiai műhely társalapítója.

Mentes Anyu szakácskönyvek

 

„A kevesebb több. A mentes jobb."

 

Nemes Dóra újságíró, a Mentes Anyu márka és közösség megálmodója, de mindenekelőtt kétgyerekes anyuka. Szakácskönyveiben kipróbált recepteket válogatott össze, amelyek az inzulinrezisztensek, cukorbetegek, vagy életmódváltók étrendjébe passzolnak.

A könyvekbe most betekintést nyerhetsz. 
Amit az online lapozgatóban megtalálsz:

  • Tartalomjegyzék
  • Előszó
  • Részlet Étrendem - Szarka Dorottya dietetikus kisokosából
  • + 1 recept is!

Mentes Anyu szakácskönyve 1+2 kedvező áron online rendelhető!

 

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra