jobb kommunikáció

Ahhoz képest, hogy időnk legnagyobb részét emberek között töltjük, legyen szó akár a munkahelyünkről, akár a szabadidős tevékenységekről, vagy csak az otthon létezésről, többségünk mégsem kifejezetten ügyes az interperszonális, emberek közötti kommunikációban. Tulajdonképpen nem is olyan meglepő, hogy felnőttként kiderül, van még mit tanulnunk arról, hogyan beszéljünk hatékonyan és kellemesen másokkal. Hiszen a gyerekkor nagyszerű metabolizmusát hátrahagyva mindenki számára az derül ki, hogy se étkezni nem tud valójában normálisan, se aludni, hanem gyakorlatilag ezeket is újra kell tanulnia, hiába van szó az élet legalapvetőbb dolgainak témáiról. A Big Think 5 tanácsa segíthet abban, hogy gördülékenyebbé és sikeresebbé váljanak a munkahelyi interakcióid (és talán a magánéletben is hasznukat veheted majd).

1. Mélyedj el az érzelmi intelligenciában a jobb kommunikáció érdekében – Daniel Goleman

Az érzelmi intelligencia választja el egymástól az átlagos és a kiemelkedő teljesítményt Goleman szerint. Szerencsére ez a készségünk bármikor fejleszthető, tehát ha jelenleg nem is tartozik az erősségeink közé, akkor sem kell lemondanunk az előnyökről, amelyet adhat nekünk. Négy komponensből áll: az önismeretből, az önmenedzsmentből, a szociális tudatosságból és a kapcsolatmenedzsmentből. Aki kellő önismerettel rendelkezik, az ismeri a belső működését, mi mozgatja, mik az érzelmi szükségletei. Az önmenedzsment arról szól, hogy valaki képes szabályozni a belső állapotát az önismeretén alapuló tudása segítségével. A szociális tudatosság segítségével megérthetjük mások érzelmi szükségleteit, és empátiát tudunk gyakorolni az irányukba. Aki pedig a kapcsolatmenedzsmentben is jeleskedik, az képes a saját viselkedését úgy igazítani, hogy produktív és kölcsönösen kielégítő interakciókat teremtsen közöttük.

2. Építsd a kapcsolataidat a kedvelhetőség erejével – Michelle Lederman

A munkahelyi kapcsolatépítés egyik fontos aspektusa a visszajelzés adása – és nem mindegy, ezt milyen formában tesszük meg. Lederman egy négylépéses módszert ajánl ehhez, amelynél hangsúlyozza, hogy az emberek jobban fognak emlékezni arra, hogy hogyan érezték magukat a megbeszélés közben, mint arra, hogy pontosan mi hangzott el, tehát ennek fényében érdemes felépíteni egy visszajelzést adó alkalmat. Először nyitott végű kérdések feltevését javasolja, amelyek megválaszolása közben a másik helyzetről alkotott nézőpontja természetesen kibontakozhat. Ezután a hallgató eldöntheti, hogy hasonló vagy különböző látásmódja van-e a helyzetről, közben pedig kedvelhető helyzetbe hozza magát, mivel kíváncsiságot mutat a válaszadó felé, és azt érezteti vele, hogy meghallgatja a véleményét. 

Második lépésként jöhet a kifejtés szakasza, amikor tényeken alapuló információk mentén beszélhet a másik teljesítményéről és a visszajelzés okairól. Érdemes a szociális tudatosság képességet előrántva kommunikálni, tehát a kommunikációs stílust a helyzethez és a másikhoz igazítani, hogy sikeres legyen az interakció. Harmadjára a másik „felemelése” következhet, amikor a visszajelzést adó személy lehetőséget ad a másiknak arra, hogy javaslatot tegyen a következő lépésekre, végül pedig közösen ötletelhetnek és egymás gondolataiból építkezve juthatnak megoldásra. Ebben a végső lépésben érdemes felhasználni a hasonlóság „kedvelhetőség törvényét” a szimpátiakeltéshez, tehát a visszajelzést adó felidézheti egy korábbi, hasonló helyzetét.

3. Okosan működj együtt másokkal – Angie McArthur

Megeshet, hogy akivel együtt kellene dolgoznod, nagyon más dolgokat tart fontosnak, mint te. Azonban ha nem tisztelitek és becsülitek meg egymás eltérő gondolkodásmódját, akkor nehezen fogtok tudni együttműködni egymással. McArthur három irányelvet tart fontosnak az ilyen helyzetek kezelésére: 1. Nem változtathatod meg a másik perspektíváját, de értékelheted a különbségeiteket. 2. Nem tudod varázsütésre kiváltani a másikból azt, hogy tiszteljen, azonban megtanulhatod jobban megbecsülni saját magadat és tisztelettel bánhatsz a másikkal. 3. Nem változtathatod meg a másikat, de azon tudsz változtatni, hogy miként állsz hozzá, miként kezeled.

4. Készítsd elő a nehéz beszélgetéseket a sikerre – Esther Perel

Előbb-utóbb mindenkivel előfordul, hogy a munkahelyén olyan emberekkel kell beszélnie, akikkel nem értik egymást. Hogy könnyebben kezelhetővé váljanak a negatív beszélgetések, Perel egy olyan szemléletváltást javasol, amely megerősítheti mások megértését benned, és csökkentheti a konfliktusok intenzitását. Érdemes tudatosítani magadban, hogy saját magaddal és másokkal szemben is felállítottál magadban bizonyos elvárásokat. Ezeken a szűrőkön keresztül értelmezed, mint mindenki, a másik szavait és viselkedését is. A megoldás erre, ha megpróbálod elengedni az interpretációdat, ha nem keresed a mondandójuk mögötti motivációt. Csak fogadd be azt, amit mondanak neked, fontold meg, és válaszolj olyan módon, amely a megértésedről tanúskodik. Így a másik azt fogja érezni, hogy számít, és a konfliktus intenzitását is lejjebb csavarod, egy lépéssel közelebb kerülve a megoldáshoz.

5. Tanuld meg, hogyan mozdíthatod előre a kapcsolataidat – Todd Davis

A legsikeresebb, legbefolyásosabb emberek mind azzal a szándékkal hallgatnak meg másokat, hogy meg is értsék azt, amit mondanak. Például tisztázó, nem tolakodó kérdéseket tesznek fel a másokkal való diskurzus során. Tehát a reflektív hallgatás módszerét vetik be, amely során hagynak egy kis lélegzetvételnyi időt az érzéseiknek, hogy aztán úgy kommunikáljanak, amelyet valóban meg tud hallani a másik ítélkezés, közbeszólás, illetve egyetértés vagy egyet nem értés nélkül. Ezzel a módszerrel a legtöbben tisztában vannak, azonban a gyakorlatban nehezen valósítják meg. Az önvizsgálat és az önreflexió képessége szükséges az eléréséhez.

Összességében tehát érdemes lehet dolgozni az interperszonális kommunikációs készségeinken, hogy jobb benyomást tegyünk, hogy sikeresebben tudjunk tárgyalni és megbeszéléseket tartani, illetve hogy általában véve gördülékenyebben tudjunk összedolgozni másokkal.