idős kor boldogság

Egy hazai tanulmány szerint időskorukra az emberek két csoportra oszthatók. Vannak, akik aktív életet élnek, rendszeres elfoglaltságokkal, alkotótevékenységekkel telnek napjaik, nyitottan és érdeklődve állnak az újdonságokhoz. A másik csoportra a pesszimizmus jellemző, nyugdíjas éveiket a túlélés jegyében tengetik. Talán nem túlzás azt állítani, hogy mindannyian az első csoportba szeretnénk majd tartozni, és talán olyanok is sokan vagyunk, akik saját szüleinket, nagyszüleinket, hozzátartozóinkat is segíteni szeretnénk abban, hogy derűs, boldog öregkoruk legyen. De vajon mi lehet a titok azonkívül, hogy az ember elhatározza, napjai tartalmasan telnek majd?

Aki bátrabb volt, elégedettebb lesz – de más oka is van

Bátraké a szerencse – tartja a régi közmondás. Egy friss, a bőséges élettapasztalattal rendelkező idősebb generáció körében végzett kutatás ezt messzemenően alátámasztotta: sokkal elégedettebbek azok, akik életük során merészen belevágtak elképzeléseik megvalósításába. Az életünkben kulcsszerepet játszó bátorság hatása tanulság minden generáció számára.

Ám végső soron úgy tűnik, hogy a neurokémiai oxitocin lesz, ami megmagyarázza, miért vagyunk elégedettebbek az élettel, ahogy öregszünk, jelentsen ez bármit így hirtelen, laikus szemmel. 

Egyszerűbben arról van szó, hogy egy új tanulmány összefüggésbe hozta az élettel való elégedettséget az agyunk kémiájával. Azok az emberek, akik több neurokémiai oxitocint bocsátanak ki, kedvesebbek másokkal, és általában elégedettebbek az életükkel. Ez a Frontiers in Behavioral Neuroscience című folyóiratban megjelent új kutatás eredménye, amely azt is felfedezte, hogy az oxitocin felszabadulása az életkorral növekszik, ami megmutatja, hogy az emberek átlagosan miért gondoskodóbbak az életkor előrehaladtával.

A növekvő életkor és elégedettség nyomában

Az oxitocin egy neurokémiai anyag, amely széles körben ismert a társadalmi kötődésben, az interperszonális bizalomban és a nagylelkűségben betöltött szerepéről. Zak és munkatársai azt akarták megérteni, hogy az oxitocin felszabadulása megváltozik-e az életkorral, ahogy az más, az érzéseket és viselkedést befolyásoló neurokémiai anyagok esetében is megfigyelhető.

„Az idősek több időt töltenek önkéntességgel, és bevételük nagyobb hányadát áldozzák jótékony célokra, mint a fiatalok, ezért azt akartuk megvizsgálni, hogy van-e neurokémiai alapja ezeknek a viselkedéseknek” – árulta el Zak.

A kutatók több mint 100 embert vontak be a vizsgálatba, mindannyian 18 és 99 év közöttiek voltak. Mindegyiküknek mutattak egy videót egy rákos kisfiúról, amelyről korábbi bizonyítékok megerősítették, hogy oxitocin felszabadulását idézi elő az agyban. A videó előtt és után vért vettek az oxitocin változásának mérésére.

„A résztvevőknek lehetőségük volt a kutatásból származó bevételük egy részét egy gyermekkori rákos jótékonysági szervezetnek adományozni, és ezt felhasználták közvetlen proszociális viselkedésük mérésére. Adatokat gyűjtöttünk érzelmi állapotaikról is, hogy tájékoztatást nyújtsunk az élettel való általános elégedettségükről” – magyarázta Zak.

„Tanulmányunk eredményei összhangban vannak számos vallással és filozófiával, amelyek szerint az élettel való elégedettség fokozódik, ha másokon segítünk”

– számolt be az első szerző, dr. Paul J. Zak, a Claremont Graduate University munkatársa.

Légy kedves, és szeresd az életet

„Azok az emberek, akik a kísérlet során a legtöbb oxitocint bocsátották ki, nemcsak nagylelkűbbek voltak, amikor jótékonykodásra kérték őket, hanem sok más segítő magatartást is végrehajtottak. Ez az első alkalom, hogy az oxitocin jelentős változása összefüggésbe hozható a múltbeli proszociális viselkedéssel” – számolt be Zak.

„Azt is megállapítottuk, hogy az oxitocin felszabadulása nőtt az életkorral, és pozitív összefüggést mutatott az élettel való elégedettséggel”

 – fűzte hozzá a titkot, ami miatt az idősebbek nagy része elégedettebb.

Hosszabb távon is érdemes vizsgálódni

Úgy tűnik, hogy mások szolgálata felkészíti az agyat, hogy több oxitocint szabadítson fel, amit megnövekedett empátia és a hála, elégedettség érzése követ. Zak kiemelte: szeretné megismételni ezt a tanulmányt egy etnikailag és földrajzilag változatosabb mintán, hogy kiderüljön, az eredmények érvényesek-e a különböző kultúrákra.

„Szeretnénk egy hosszabb távú neurofiziológiai mérést is végezni noninvazív hordható technológiák felhasználásával, hogy megtudjuk, milyen konkrét tevékenységek növelik az emberek elégedettségét az élettel” – összegezte.