Mindemellett a kutatók rájöttek arra is, az sem mellékes, milyen felületen, szőnyegen, parkettán, csempézett padlón vagy rozsdamentes acéllal borított felületen landol az étel. A kutatási eredmények ismeretében mindenki maga döntheti el, számára biztonságos-e megenni az elejtett élelmiszert, ha azt elég gyorsan felveszi.
Ilyen gyorsan szennyezik be a baktériumok az ételt, ha leejtjük a földre
Az öt másodperces szabály arra ad választ, hogy milyen gyorsan kerülnek a baktériumok a padlóról az oda esett ételre. A témával kapcsolatban sokáig számos tévhit élt, mindaddig, amíg tudományos válasz nem született a kérdésben. A legkorábbi kutatás 2007-ben zajlott, amikor a tudósok arról számoltak be, hogy az élelmiszer azonnal beszennyeződik, amint padlót ért. Fontos megjegyezni, hogy ez a tanulmány leginkább arra összpontosított, hogy a baktériumok meddig maradnak életben, hogy beszennyezhessék az élelmiszereket. Egy 2016-ban végzett vizsgálat, melynek során többféle ételt teszteltek, változatosabb körülmények között, új eredményeket hozott.
A kísérletek azt mutatták, hogy az öt másodperces szabály valójában egyáltalán nem szabály.
A kutatók arra lettek figyelmesek, hogy minél hosszabb ideig marad az étel a baktériumokkal szennyezett felületen, annál több baktérium telepszik meg rajta. Megfigyelték továbbá, hogy amint az étel földet ért, azonnal rengeteg baktériumot szedett össze.
Az idő és a felület is számít a leejtett ételnél
Az idő mellett az élelmiszer nedvességtartalma is meghatározó volt abban, hogy mennyi kórokozó tapad meg az ételen. A nedves ételek, például a lédús gyümölcsök ugyanis több baktériumot szedtek fel, mint a szárazabb ételek, például a kenyér vagy a gumicukorkák.
Kiderült továbbá, hogy a szőnyeggel borított felületekről kevesebb baktérium jutott az élelmiszerbe, mint a csempéről vagy a rozsdamentes acélról, mert a szőnyeg felszívta a tudósok által alkalmazott baktériumoldatot.
Az említett kísérlet óta már több tanulmány is megerősítette, milyen könnyen jutnak egyik felületről a másikra a baktériumok a konyhában, akár az ujjakon, akár azon a vágódeszkán keresztül, amit húsokhoz és zöldségekhez egyaránt használunk.
Ráadásul sokszor a kórokozók vándorlását az sem fékezi meg, ha két használat között elmossuk a konyhai eszközöket.
Megesszük vagy sem a földre esett ételt? A döntés rajtunk múlik
A fentiek alapján egyértelműen látszik, hogy a tudomány megcáfolta az öt másodperces szabályt. De vajon ez egyúttal azt is jelenti, hogy nem biztonságos a padlóra esett ételt megenni? A válasz attól is függ, hogy az élelmiszer milyen felületre esik, és milyen baktériumokat szedhet onnan össze.
Mindennek ismeretében a döntés már csak rajtunk múlik, hogy elfogyasztjuk-e a padlón landolt ételt vagy sem. Vélhetően, ha a kórházban esik ki a kezünkből valami, valószínűleg nem akarjuk azt megenni, ahogyan a csirkelével borított konyhapultról sem szeretnénk összeszedni a szalmonellát. Ellenben a poros padlóra leesett sütemény elfogyasztása valószínűleg nem árt meg senkinek, akinek erős az immunrendszere.
A megbetegedések elkerülése érdekében a padló és a különböző felületek megfelelő higiéniájának biztosításával sokat tehetünk.
A szakértők úgy vélik, a fenti kutatási eredmények ellenére az öt másodperces szabály továbbra is élni fog a köztudatban, mert az emberek az abban kimondottakat akarják elhinni. Éppen ezért tudományos eredmények ide vagy oda, sokan megeszik majd a padlóra esett ételt, mert az öt másodperces szabály lényege sokkal inkább a pszichológiában, mintsem a mikrobiológiában rejlik.
Vannak olyan zöldségek, amelyek nyáron fűtik a szervezetünket, és vizet vonnak el. Cikkünkből megtudhatod, melyekről érdemes inkább lemondani a kánikulában.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
