A várható élettartam mindössze hatvan év leforgása alatt húsz évvel nőtt meg a Földön, ami elsőre jó hír, de az élethosszunk lehetne akár jóval több is.
Az örökletes tényezők fontos szerepet játszhatnak az egészségünkben, de a géneknél is fontosabbak azok az életmódbeli döntések, amiket az emberek nap mint nap meghoznak. Mi kerüljön a tányérra? Jut-e idő a testmozgásra és a kikapcsolódásra? Sikerül-e megszabadulni az állandó idegeskedéstől? Megannyi kérdés, ami hosszú távon az egész életre kihat, többek között annak hosszát is befolyásolja. Az átlagnál egészségesebb személyek, bár a külső szemlélő talán nem veszi észre, de többnyire sokat tesznek a testi és szellemi fittségükért.
Az asztali só étkezéshez való hozzáadása több mint egy évvel megrövidítheti az életet
Egy új tanulmány összefüggést derített ki a só étkezéshez való hozzáadása és az alacsonyabb várható élettartam között. A kutatók 500 000 résztvevőt vizsgáltak meg kilenc év alatt. Úgy találták, hogy a gyümölcsök és zöldségek ugyan segítenek csökkenteni a nagyobb sófogyasztás hatását, de a legjobb lenne a lehető legkevesebbet fogyasztani belőle.
A European Heart Journalben megjelent új kutatás szerint, ha több sót adunk az ételhez, az egy kicsivel megrövidíti az életünket. Nagy-britanniai kutatók úgy találták, hogy a só hozzáadása az ételhez az elkészítés után a nőknél 1,5 évvel, a férfiaknál pedig 2,3 évvel csökkentette a várható élettartamot. A tanulmány több mint 500 000 embert elemzett kilenc év alatt. Ha tehát te is azok közé tartozol, akik az étteremben a megkapott ételre gondolkodás nélkül szórnak még egy pluszadagot, gondold át újra ezt a szokást, mert éveket vehetsz el vele az életedből.
Hogyan is derült ki mindez?
A kutatást kérdőívek segítségével végezték annak kiderítésére, hogy az egyének milyen gyakran adtak sót az étkezéseikhez. Vizeletmintákat is gyűjtöttek, amelyeket a kutatók a nátriumbevitel becslésére használtak. A kutatók elmondták, hogy bár sok tanulmány vizsgálja a napi nátriumbevitelt, ez a tanulmány kifejezetten a hozzáadott só iránti preferenciát és annak a mortalitásra gyakorolt hosszú távú hatását vizsgálta.
A kutatók figyelembe vettek olyan tényezőket, mint a BMI, a nem és a rassz, de akadtak azért korlátok is: a vizsgálatba bevont személyek önkéntes résztvevők voltak, ezért nem volt teljesen reprezentatív a minta.
A vizsgálatban részt vevők közül azoknak, akik gyakrabban adtak sót ételeikhez, magasabb a BMI-jük, kevesebbet mozognak, több vörös húst esznek, és kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak. A kutatók ennek ellenére sem tudták megerősíteni, hogy az átlagnál magasabb sófogyasztás úgy általában kevésbé egészséges életmóddal vagy alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusszal jár-e. A tanulmány azt is felvetette, hogy a magas káliumszintet tartalmazó gyümölcsök és zöldségek fogyasztása segíthet ellensúlyozni a magas sóbevitel hatásait.
A nátriumra szükség van, de csak korlátozottan
Az Egyesült Államokban élő felnőttek 90 százaléka túl sok sót fogyaszt napi étrendjével, és ennek 70 százaléka feldolgozott élelmiszerekből származik az FDA szerint. A sófogyasztást korábban már összefüggésbe hozták olyan állapotokkal, mint a szívbetegség, a szélütés, a magas vérnyomás és a rák kialakulása.
A nátrium olyan ásványi anyag, amely elengedhetetlen része az egészséges táplálkozásnak, különösen a megfelelő ideg- és izomműködés szempontjából. A feldolgozott élelmiszerek korlátozása, a csökkentett nátriumtartalmú termékek fogyasztása és az ilyen étrend követése segíthet abban, hogy az ember a megfelelő mennyiséget fogyassza belőle. Ha nem vagy biztos benne, számodra mennyi az optimális mennyiség, kérd egy dietetikus segítségét.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés