egészséges test lélek

Lényegében minden öngondoskodásnak számít, amit a testi és a lelki egészségünk megőrzése érdekében teszünk; kezdve az egészséges táplálkozástól és a sok víz ivásától a minőségi szabadidőn át a barátokkal való szórakozásig. Nem is tűnik mindez olyan bonyolultnak. Hol hibázunk mégis, amikor boldogtalannak érezzük magunkat? Ezekre kapunk választ Amy Morin terapeutától.

#1 hiba: Reaktív a proaktív helyett

Érdemes előre beosztani az időnket, úgy, hogy abban a saját töltődésünket is biztosítsuk. Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy objektíven felmérjük a határainkat, és tudjunk nemet mondani azokra a feladatokra vagy programokra, amik már nem férnek bele a napirendünkbe. Ez a legnehezebb része, hiszen a legtöbb ember félve mond nemet a főnökétől érkező kérésre. Mégis érdemes bevállalni, mert a végén amiatt kezdünk el szorongani és stresszelni, hogy nem bírjuk elvégezni azt, amit elvállaltunk, vagy le kell mondanunk egy előre megbeszélt fontos találkozót. Így hiába mondtunk igent, a végén mégis megbízhatatlannak fogunk tűnni, ami rossz hatással lehet a kapcsolatainkra és a jó hírünkre.

#2 hiba: Az énidő, ami nem tölt

Hányszor halljuk azt tanácsként, hogy ha kimerültek, stresszesek vagyunk, menjünk el fodrászhoz, körmöshöz vagy épp csontkovácshoz. Aztán hiába megyünk el, mégsem érezzük magunkat jobban ezektől a programoktól. Nem velünk van a baj, egyszerűen csak nem minden embert ugyanaz a tevékenység tölti fel. Elképzelhető, hogy valakit sokkal jobban stresszel az, hogy kozmetikushoz kell rohannia, és egy kisebb összeget ott hagyni, mint amennyire oldja a benne lévő feszültséget a kezelés. Az igazi énidő az, ami valóban örömet okoz.

#3 hiba: Azt gondoljuk, hogy az öngondoskodás csak örömet okozó cselekvés lehet

Azok a dolgok, amelyek jó hatással vannak az egészségünkre, nem mindig szórakoztatóak. Tipikus példája ennek a sport: hányszor indulunk el úgy az edzésre, mintha a fogunkat húznák! Emlékeztessük magunkat arra, mi a célunk a testünk átmeneti „sanyargatásával”: az, hogy egészségesebbé, fittebbé váljunk. Ráadásul csak elkezdeni nehéz; pár alkalom után már alig várjuk, hogy újra mozoghassunk. A nem kellemes öngondoskodáshoz sorolhatjuk a korán kelést is, hogy több időnk jusson aznap saját magunkra, vagy a támogató csoportokba járást is, amitől az elején ódzkodik az ember.

#4 hiba: Azok a kifogások…

Gyakorlatilag a harmadik pontból következik a negyedik. Hiába tudjuk ugyanis, hogy valami a hasznunkra válik hosszú távon, ha nem könnyű az odavezető út; elkezdünk kifogásokat gyártani, miért nem érünk rá edzeni, miért érdemeljük meg az a finomságot, akkor is, ha a fogyás a cél. A külső körülményeket okoljuk a saját sikertelenségünkért, holott ezzel szabotáljuk csak igazán a boldogságunkat. Az igazi öngondoskodás ott kezdődik, hogy nem hazudunk saját magunknak, nem ámítjuk magunkat azért, hogy a könnyebb utat választhassuk, és nemcsak várjuk, hogy jobbra forduljon az életünk, hanem aktívan teszünk is érte.