cukorbetegség szívbetegség jele vér

A vér zsírtartalma előre jelzi a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegség kockázatát – áll a New Scientist tudományos szaklapban. Hozzáteszik: azért hasznos minderről tudni, mert az információ közvetve ugyan, de javíthatja mindannyiunk esetében a cukorbetegség, valamint szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Magyarul: ha tudunk róla, jó eséllyel még időben elkerülhetjük a betegségeket, ha változtatunk életmódunkon. 

De hogyan is jutottak el a felismerésig a szakemberek?

A tudományos magyarázat egyik fele egyszerű. A koleszterin egy lipid, zsírszerű anyag. Az LDL  koleszterin magas vérszintje a HDL koleszterinhez képest a tudomány jelen állása szerint növeli az érelmeszesedés, azaz az artériák falán történő zsírlerakódások kialakulásának kockázatát. Ez a szívroham és a szélütés egyik fő oka.

A vérben lévő 184 zsírmolekula szintje segíthet megjósolni, kik azok, akiknél magasabb a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, akár évekkel a tünetek megjelenése előtt.

Az orvosok jelenleg az emberek testtömegindexének, vérnyomásának, koleszterinszintjének és vércukorszintjének mérésével értékelik ezen állapotok rizikóját. Bizonyos genetikai profilokat is összekapcsoltak már e betegségek kialakulásának esélyével.

„Érdekes, ahogy a vérzsír-koncentráció mérése hogyan bővítheti eszköztárunkat a cukorbetegség, illetve a szív- és érrendszeri betegségek magas kockázatának kitett egyének korai kiszűrésére” – jelentette ki sajtóközleményében Chris Lauber, a téma egyik szakértője.

Lauber és munkatársai körülbelül 4000 ember adatait elemezték, akik részt vettek egy korábbi, 1991 és 2015 között Svédországban végzett vizsgálatban. Vérmintáikat tömegspektrométerrel elemezték, hogy megmérjék a legfontosabbakat. A csapat a lipidekről kapott információkat arra használta fel, hogy először számítógépes modelleket vázoljanak fel, majd összefüggéseket keressenek a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek és a lipidkoncentráció között.

A modellek segítségével a lipidszintek alapján számították ki a betegség kockázati pontszámát. Úgy találták, hogy a 2-es típusú cukorbetegség is előre jelezhető az adatokból, és a jövőben kialakuló szívbetegségek is. Az elemzés feltárta, hogy a zsírprofilok alapján a betegség kockázatának előrejelzése pontosabb volt, mint a genetikai adatok használata, és ezek kombinációja némileg javította az eredményeket a lipidprofil önmagában történő használatához képest.

„Többféle módszerre van szükségünk ahhoz, hogy egy egyénre vonatkozóan pontosan rögzítsük a vizsgált betegségek kockázatát. A zsírprofilból kiszámított kockázati pontszámok új és hatékony eszköznek bizonyulhatnak ezeknek a nagy társadalmi terhekkel járó betegségeknek a  megelőzésében” – mondja Samuli Ripatti, a finn Helsinki Egyetem munkatársa.

További vizsgálatokra van ugyanakkor szükség az eredmények megerősítéséhez és annak megállapításához, hogy ezek a vérben lévő zsírok maguk okoznak-e betegségeket, vagy épp csak tükrözik a szervezet anyagcseréjében bekövetkező egyéb változásokat, amelyek betegségekhez vezetnek.