belek egészsége

Annyi biztos: a változatos mikrobiom az egészség egyik záloga, hiszen olyan tápanyagok termelődését segíti, amelyeket sejtjeink nem tudnak előállítani. Tehát nagyon is bölcs döntésnek tűnik, hogy étrendünkkel kedvező életfeltételeket teremtsünk a bennünk élő baktériumok számára. Ennek megvalósítása azonban nehezebb, mint gondolnád.

Bélbaktériumaid rengeteg módon kihatnak az egészségre, legyen szó az emésztés, az immunrendszer vagy éppen az elme megfelelő működéséről. Ha csak egy lépést teszel meg, akkor kezdd a cukrokkal. A cukor és a finomított szénhidrátok elhagyásával is sokat tehet az ember a baktériumflóra egészségéért. Az Oregon Egyetem egy korábbi kísérletében a szakemberek egereken vizsgálták, milyen hatással van a cukor a bélrendszerre. Eredményeik szerint az változásokat idézett elő a rágcsálók emésztőrendszerében, ugyanis megemelte az egészségre rossz hatással lévő baktériumok számát, kiváltképp a kólibaktériumok esetében.

Minden betegség a bélrendszeredben kezdődik? Íme a meglepő igazság

Több mint 2000 évvel ezelőtt Hippokratész – a modern orvoslás atyja – már pedzegette, hogy minden betegség a bélben kezdődik. Bölcsességeinek egy része kiállta az idő próbáját, így érdemes elgondolkodunk azon, vajon igaza volt-e ebben a kérdésben is.

A tudomány jelen állása szerint Hippokratész egy kicsit azért tévedett, amikor azt állította, hogy minden betegség a bélrendszerben kezdődik, ám a bizonyítékok azt mutatják, hogy sok krónikus anyagcsere-betegség igen. Az már tudományosan is bizonyított, hogy a bélbaktériumok és a bélnyálkahártya épsége erősen befolyásolja egészségünket.

Számos tanulmány szerint az endotoxinoknak nevezett nemkívánatos baktériumok néha átszivároghatnak a bélnyálkahártyán, és bejuthatnak a véráramba. Az egyén immunrendszere ezután felismeri ezeket az idegen molekulákat, és megtámadja őket, ami krónikus gyulladást okoz. Egyesek azt feltételezik, hogy ez az étrend által kiváltott gyulladás inzulin- és leptinrezisztenciát válthat ki – ezek a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kiváltói. 

A gyulladás az immunrendszer válasza az idegen behatolókra, méreganyagokra vagy sejtsérülésekre

Célja, hogy segítse a szervezetet megtámadni ezeket a nem kívánt betolakodókat, és megkezdje a sérült szerkezetek helyreállítását.

Az akut (rövid távú) gyulladást, például poloskacsípés vagy sérülés után általában jó dolognak tekintik. Enélkül a kórokozók, például a baktériumok és vírusok könnyen átvehetik a hatalmat a szervezetben, és betegséget vagy akár halált is okozhatnak.

Azonban egy másik típusú gyulladás – az úgynevezett krónikus, alacsony fokú vagy szisztémás gyulladás – káros lehet, mivel hosszú távú, az egész szervezetet érintheti, és nem megfelelően támadja meg a szervezet sejtjeit.

Az erek – például a koszorúerek – is begyulladhatnak, ahogy az agy struktúrái is. A krónikus, szisztémás gyulladásról úgy tartják, hogy a világ legsúlyosabb állapotainak egyik vezető kiváltója. Idetartozik az elhízás, a szívbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség, a metabolikus szindróma, az Alzheimer-kór, a depresszió és még sok más betegség.

A beledben baktériumok billiói találhatók – ezek együttes neve a bélflóra 

Ezeknek a baktériumoknak egy része hasznos, mások nem. Ennek eredményeként a bélbaktériumok száma és összetétele nagymértékben befolyásolhatja mind a fizikai, mind a mentális egészséget. 

Egyes bélbaktériumok sejtfala – úgynevezett Gram-negatív baktériumok – lipopoliszacharidokat (LPS) tartalmaz, amelyek endotoxinként is ismert nagy molekulák. Ezek az anyagok immunreakciót válthatnak ki állatokban. Akut bakteriális fertőzés során lázhoz, depresszióhoz, izomfájdalmakhoz és még szeptikus sokkhoz is vezethetnek. Ezenkívül ezek az anyagok néha kiszivároghatnak a bélből a véráramba – akár folyamatosan, akár közvetlenül étkezés után.

Az endotoxinok bekerülhetnek a vérkeringésébe az étkezési zsírokkal együtt, vagy átszivároghatnak a szoros csomópontokon, amelyeknek meg kell akadályozniuk a nem kívánt anyagok bejutását a bélnyálkahártyán. Amikor ez megtörténik, aktiválják az immunsejteket. Bár mennyiségük túl kicsi ahhoz, hogy fertőzés tüneteit, például lázat okozzanak, elég magas ahhoz, hogy serkentsék a krónikus gyulladást, ami idővel problémákat okoz.

Ezért a megnövekedett bélpermeabilitás – vagy szivárgó bél – lehet a kulcsmechanizmus az étrend által kiváltott krónikus gyulladás mögött. Amikor a vér endotoxinszintje a normálisnál 2-3-szor magasabb szintre emelkedik, ezt az állapotot metabolikus endotoxémiának nevezik. 

Számos, az endotoxémiával kapcsolatos vizsgálat során endotoxinokat juttattak a kísérleti állatok és emberek véráramába, amiről kimutatták, hogy gyors inzulinrezisztenciát okoz, ami a metabolikus szindróma és a 2-es típusú cukorbetegség kulcsfontosságú jellemzője. A gyulladásos markerek azonnali növekedéséhez is vezet, jelezve, hogy gyulladásos válasz aktiválódott. Ezen túlmenően mind az állati, mind az emberi kutatások azt mutatják, hogy az egészségtelen táplálkozás megemelkedett endotoxinszintet okozhat.

Állatkísérletek arra utalnak, hogy a hosszú távú, magas zsírtartalmú étrend endotoxémiát, valamint ennek következtében gyulladást, inzulinrezisztenciát, elhízást és anyagcsere-betegséget okozhat. 

Hasonlóképpen, egy 1 hónapos, 8 egészséges emberen végzett humán vizsgálatban a tipikus nyugati étrend a vér endotoxinszintjének 71%-os emelkedését eredményezte, míg a zsírszegény étrendet folytatóknál 31%-kal csökkent a szint. 

Számos más humán tanulmány is megfigyelte, hogy az endotoxin szintje megemelkedett egy egészségtelen étkezés után, beleértve a tiszta tejszínt, valamint a magas zsírtartalmú és mérsékelten zsíros ételeket. Mindazonáltal, mivel a legtöbb magas zsírtartalmú étrend vagy étkezés finomított szénhidrátokat és feldolgozott összetevőket is tartalmazott, ezeket az eredményeket nem szabad általánosítani egy egészséges, magas zsírtartalmú és alacsony szénhidráttartalmú étrendre, amely valódi élelmiszereken alapul, és sok rostot tartalmaz.

Egyes kutatók úgy vélik, hogy a finomított szénhidrátok növelik az endotoxintermelő baktériumok számát, valamint a bélpermeabilitást – fokozva az endotoxinexpozíciót. Egy hosszú távú, finomított fruktózban gazdag étrenden lévő majmokon végzett vizsgálat alátámasztja ezt a hipotézist. 

Az endotoxémia pontos étrendi okai jelenleg nem ismertek. Valójában több tényező is közrejátszik – beleértve az étrendi összetevőket, a bélbaktériumok felépítését és számos egyéb okot.

És hogy mi az igazság?

A válasz tehát az, hogy nem, nem minden egyes betegség kezdődik a bélben, ugyanakkor mégis kifejezetten fontos figyelned arra, mit eszel. Sok krónikus anyagcsere-betegségről úgy tartják, hogy a bélben kezdődik, és a hosszan tartó gyulladásos betegségeket is okozhat.

A bakteriális endotoxinok okozta gyulladás lehet a hiányzó láncszem az egészségtelen táplálkozás, az elhízás és a krónikus anyagcsere-betegségek között. Ennek ellenére a krónikus gyulladás hihetetlenül összetett, és a tudósok még csak most kezdik feltárni, hogyan kapcsolható össze a gyulladás és az étrend.

Valószínű, hogy az étrendedből és életmódodból fakadó általános egészségi állapotod befolyásolja a krónikus gyulladások és az ahhoz kapcsolódó állapotok kockázatát, nem pedig egyetlen étrendi ok. Ezért magad és bélrendszered egészségének megőrzése érdekében a legjobb, ha egy általános, egészséges életmódra összpontosítasz, sok testmozgással, jó alvással és valódi ételekkel, sok prebiotikus roston és kevés feldolgozott gyorsételen alapuló étrenddel.